Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-12-01 / 2. szám

101 gen kívül tudás is szükséges. A művésznek tudnia kell a physika, optika, bonc­tan, élettan, számtan és mértan ide vonatkozó szabályait. Festőművész nem képzelhető el a légtávlat és vonaltávlat, a fény és árny, a színelemzés, a kon­traszthatást és az irradiáció jelenségeinek pontos ismerete nélkül. Ezen tudomá­nyos ismeretek hiányában csak kontár lehet valaki. A kontárság pedig méltat­lan versenyt jelent az igazi művészeknek, akiknek nem lehet feladatuk a ma­guk alkotásainak a piacon való reklámozása. A hivatott művészeknek a kon­tárok tisztesség!.elen versenyétől való megszabadítása az állam feladata kell, hogy legyen. Hozzászólás: Liebermann Leó: Félszemüeket testies látáshoz segítenek egyrészt az ár­nyékok, másrészt és még inkább a fejnek legkisebb elmozdulásakor is már ugyanolyan módon való megváltozása a képnek, mint amilyen különbség van a két szem által felfogott kép között. Habár ez nem egyugyanabban az idő­pontban jön létre, hanem egymásutáni időpontokban, de mindenesetre alkalmas arra, hogy a tudatban hasonló testies. benyomást keltsen. Ezt mutatja a min­dennapi tapasztalat is a félszemüek térbeli tájékozódóképességéről. Vajda Géza (zárszó): Hangsúlyozta, hogy „a fejünket mozdulatlanul tartva”, hiányzik a tes­­tieslátás. — A testieslátás két tényezőből adódik. Az egyik a lélektani rész, ami a szerzett tudásból, az élet folyamán agyunkban felhalmozódó emlékképek alapján támad. A másik rész az élettani, ami a szemeink veleszületett adott­ságán alapulva, kényszerűen támadó érzékelés. Mindkét rész teljesen egyéni, tehát nagyon különböző képesség. — Egyszemüségnél a fej ide-oda mozgatásá­val pótolható valamennyire a kétszemüségnél meglévő kétféle két kép hiánya, de ez a pótlás — természetesen — tökéletlen, mert hiszen kétszemüség esetén egyidejűleg látott kétféle két kép olvad egybe az agyi központban, míg egysze­müségnél a fejmozgatással meglátható többféle képek csak egymásután lesz­nek láthatókká. Így nem is lehet szó a testieslátás fontosabbik, az élettani ré­széről, hanem csak a lélektani részéről, amelyiknek hasznosításához már több intelligencia is szükséges. Azonban bármilyen intelligens is legyen egy szob­rász, az egyszemüség esetében elmaradó élettani testieslátás reá nézve pó­tolhatatlan hiány lesz. Majoros János: Német és dán tanulmányutam. Beszámol kilenchónapos külföldi útjáról. Ismerteti a würzburgi, hamburgi, berlini és kopenhágai szemklinikákon szerzett tapasztalatait. Leírja az ott használt vizsgálómódszereket, gyógyeljárásokat és műtéti módszereket.

Next

/
Thumbnails
Contents