Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)
1938-12-01 / 2. szám
58 A III. táblázat pedig azt mutatja, bogy a myektomia a divergens kancsalságnál is teljes mértékben sikeres. Strabismus paralyticus ellen csupán kétszer volt alkalmunk e műtétet elvégezni, ami szintén kielégítő kozmetikai eredménnyel járt. A részben jó látóélességű molocularis, részben az alternáló befele kancsalítás ellen 62 esetben végzett műtét után a binoculáris látás csak 6 alkalommal állott helyre, mi 10%-nak felel meg. Ezzel szemben az irodalomban sok szerzőnél azt olvassuk, hogy hasonló körülmények között 50, sőt ennél nagyobb, szinte a mese határán mozgó nagy %-ban állt helyre a szernek tökéletes íunctioja. A tévedés valószínűleg abban keresendő, hogy ezek a kutatók a mélységlátást egyenértékűnek veszik a binoculáris látással és a Hering ejtési kísérletnél nyert jó eredmények esetében a stereoskopos látást is jónak könyvelik el. Ha azonban betegeinket felővizsgáijuk, kitűnik, hogy a Hering kísérlet eredményei nem egyenértékűek a hibátlan binoculáris látással. Számos esetben láttuk, hogy teljesen jó eredményt adó Hering vizsgálat ellenére a betegek a legegyszerűbb stereoskopos ábrákat is csupán monocularisan látták, a nehezebbekről nem is beszélve. Az is közismert, hogy félszemü egyének az ejtési kísérletnél gyakran egyáltalán nem hibáznak, már pedig azt hiszem senki sem meri állítani, hogy ezeknek binoculáris látásuk lenne. Az operatio kivitele, valamint az utókezelés teljesen Blaskovics és Kreiker által az „Eingriffe am Auge” 415—422. lapjain leírtak szerint történt. A 175 esetből 163-nál egy ülésben sikerült a táblázatokban feltüntetett kitűnő eredményeket a Blaskovics által ajánlott myektomia incisióval elérnünk. A további 12 esetnél 5-nél az eredmény nem volt teljesen tökéletes, de a betegek még ezzel is megelégedettek voltak, minek következtében újabb műtétre sor nem: került. Az újabb műtét csupán 7 esetben vált szükségessé, részben a fellépett gennyesedés, részben az Operateur hibájának betudható pontatlan adagolás miatt. Ez utóbbi hiba azonban, inkább csak a műtét alkalmazásának kezdetén fordult elő, később, a methódus begyakorlása után elmaradt. A komplikációval szövődött eseteket táblázatunkba nem vettük fel, de mint tanulságos megfigyeléseket külön fogjuk tárgyalni. A kivágás pontos adagolása igen fontos, különösen a kisebb kancsalságoknál. Itt ugyanis a kanosalsági izom antagonistájának ereje aránylag elég jó, minek következtében a túlméretezett kivágás könnyen nagyobb túleredményre vezethet. A nagyfokú kancsalság
