Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-12-01 / 2. szám

51 dann in-oldattal öblítettem ki a szemet. Hatása nem volt, a szaru kifekélyesedett, a .szem panophthalmitisben elpusztult. 2. Egy másik nyúlnál közvetlenül a mustárgáz becseppentése után melegvízzel bő kiöblítést végeztem. A cornea elhomályosodott és ektasias lett, de a szaru mégsem esett szét, a szem megmaradt, ha látóképesség nélkül is. Ha a kimosással késünk, a szaru szét­esik. 3. A becseppentés után azonnali kimosás chloraminnal (0.25 %). A szaru elhomályosodott, ektásias lett, de nem esett szét, tehát ugyanannyit ér, mint a melegvizes kimosás. 4. Chlorral telitett tetraehlormethan, porrátört natrium-sulfid és !2%-os eeetsav cseppentés, nátrium kydrocarbonicum oldattal kimosás sem tudta az anyag hatását számottevően csökkenteni. Az anyag távolhatásáról, a felszívódás miatti nagyszámú kóros változásokról nem emlékezhetem meg, annyit említek meg ■csupán, hogy az anyag alkalmazása utáni 30—40-ik napon a kísér­leti állatoknak kb. fele lassú elgyengülés után elpusztult. A mustárgáznak a szemre gyakorolt hatását tehát vegyszerek­kel nem sikerült lényegesen csökkenteni, ha az anyag a szemen, illetve .szaruhártyán már szétterült. Legsikeresebbnek bizonyult még a szemnek melegvízzel történő azonnali bő kimosása, vagyis az anyagnak a szemből való minél gyorsabb eltávolítása. Hogy az ■öblítőfolyadékhoz teszünk-e valami hatóanyagot, vagy nem, alig jön számításba. A gyakorlati élet, különösen veszély esetén, sokszor nem en­ged meg azonnali és huzamosabb beavatkozást, így ha a kémiai sze­rek bármelyike csökkenteni is tudná a hatást, alkalmazása akkor is nagyon problematikus lenne. A vegyszerekkel való utólagos keze­léstől nem várhatunk eredményt, mert ha az anyag a szem szö­veteibe már beivódott, akkor épúgy mint marószerek esetén, hiába­való minden törekvésünk. A sérülés hathatós elhárítását mai tudásunk szerint fizikai védőeszközeinkkel, mint védőüveggel, gázálarccal érhetjük el leg­biztosabban. A gázálarc talán megvéd azok ellen a sokféle, rész­ben ismeretlen mérgesgázok ellen is, amelyeknek hatásához ké­pest a mustárgáz csak enyhe és kevéssé veszélyes szernek számít­hat.

Next

/
Thumbnails
Contents