Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-12-01 / 2. szám

48

(A budapesti Kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem szemklinikájának

közleménye. Igazgató: f Blaskovics László egyetemi ny. r. tanár.)

Kísérletek a mustárgáz hatásának csökkentésére.

írta: PELLÁTHY BÉLA dr. egyetemi magántanár, a klinika fizetéstelen adjunctusa.*

A mustárgáz félelmetes nevét megtanultuk ismerni a világháború idején, magát az anyagot azonban orvosok közül is csak kevesen ismerhetik, hatásának közelebbi tanulmányozása pedig rendkívül nehéz, a kísérleti anyag veszélyessége és nehéz hozzáférhetősége miatt. — Az 1934. év őszét követő időben vitéz dr. Ordódy Sándor tábornok-orvos úrnak, a honvédorvosi kar akkori főnökének szíves engedélye alapján és dr. Telbisz Albert m. kir. ezredorvos úr nagyértékű útbaigazításai szerint módomban volt a mustárgáz hatásával szemészi vonatkozásban foglalkozni és sorozatos kísérletekkel megpróbálni hatásának csökkentését. — A következőkben ezeknek a kísérleteknek eredményéről fogok röviden beszámolni.

A vegyületet, amely kémiailag dichlordiaethylsulfid,

nem a nagyháború produkálta, hanem már egy félszázaddal a háború előtt, 1860-ban Niemann fedezte fel, aki még nem tudta tisztán előállítani. Victor Mayemeb sikerült 1886-ban egész tiszta mustárgázt kapni.

A tiszta mustárgáz olajszerű, víztiszta, majdnem szagtalan, legfeljebb csak enyhén szúrós-szagú folyadék; vízben 1:1000 arányban oldódik, benzol, chloroform, aether, alkohol, zsírok jól oldják. Szobahőménsékü vízben lassan, forró vízben gyorsan elbomlik. Oxydatios szerek, mint hydrogen-hyperoxyd, kalium-hypermanganat, chlormész, ohloramin gyorsan oxydálják.

A hólyaghuzó harcigázok közé tartozik. A vele közvetlenül érintkező sejtek elpusztulnak, de a szomszédos sejtekben is súlyos kóros változást idéz elő, amely állapot előbb-utóbb a sejt halálához vezet. Hatásmechanismusát illetőleg nem egységesek a vélemények. Van, aki sejtméregnek tekinti (Flury), van, aki a (Sejtekben lehasadó sósavat, a szervezetben keletkezett oxydatios termékeket teszik felelőssé, más szerző szerint (Allen) a mustárgázmolekula a sejt protoplasmájával lép reactióba és így megakadá-A borsodvármegyei Erzsébet közkórház szemész-főorvosa.