Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

96

Tekintve, hogy a férfiak 10%-a színvak, illetve gyenge színérzékű és éppen a vörös és a zöld színeket tévesztik, és mivel a mostani jelzőtáblák és jelzőlámpák vörös- és zöldszínűek, a német vasúti intézmények más alapon nyugvó jelzőkészülékekre óhajtanának áttérni. Németországban kísérletek folynak is ebben az irányban, de nagy kérdés, lehet-e ettől a rendszertől eltérni, s egyelőre ehhez kell szabni a követelményeket.

ad ej A fényérzék vizsgálatát csak mellékesen említi az utasítás, és akkép vizsgáltatja, hogy »szürke üveg alkalmazásával megmaradt-e az alkalmazottnál szabad szemmel vagy javító üveggel elért látásélesség fele?« A fentiekben láttuk, hogy az utasítás szerint a látásélesség vizsgálatára szolgáló táblák igen tág határok között vannak megvilágítva. A szürke üvegek is igen különbözőképpen bocsátják át, illetve nyelik el a fénysugarakat, s e miatt a vizsgálatból származó eredmény pontos nem lehet. Ha egységesnek vesszük, mint fentebb említettük, a Blaskovics-tábla megvilágításának erősségét, úgy a szürke szemüvegekben is pontos absorbeáló képességű üvegeket kell a vizsgálatokhoz használni. A Zeiss-gyár »Umbral« üvegek név alatt oly szürke üvegeket hoz forgalomba, melyek a fénynek 25, 50, illetve 75%-át nyelik el. Sorozatos vizsgálatokkal meg kellene állapítani azt, hogy melyik üveggel milyen látásélesség-csökkenés áll elő, és ezt az új rendelkezésekbe felvenni. Fényérzék vizsgálatára a háború alatt a pilótáknál a Braunschweig-féle eszközt használtuk, amelynek lényege az volt, hogy egy fekete dobozban elhelyezett phosphorescáló pontokat sötétre való igazodás után (Dunkeladaptatio) hogyan és milyen gyorsan ismerték fel. A fényérzék precíz vizsgálata azonban csak photometrikus úton, adaptometerrel eszközölhető.

ad f) A szemmozgások zavaraira is ki kell terjeszteni a vizsgálatokat ; annak manifest és latens zavarai is igen fontosak. A vasúti szolgálatnál nem elégséges a két szem külön-külön vizsgált teljes látásélessége, a két szemnek együttműködése is feltétlenül szükséges, hogy a látás binocularis, stereoscopos legyen.

Az optikai vizsgálatokra vonatkozó megjegyzéseim után két kérdést óhajtanék felvetni. 1. Helyes-e az újonnan felveendőket és a már alkalmazottakat az alkalmasság tekintetében három csoportba sorolni és szükséges-e külön bírálni el az újonnan felvett egyének látásélességét és külön, sokkal enyhébben, a már alkalmazásban lévőket? 2. Presbyopiát nem tekintve, vasúti