Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
87 spórásak. Viszont táptalajon, a saprophyta életben ezeknél legtöbbször hiányzanak a fonalak, vagy csak rövidek és alig elágazók ezek. Óta viszont a soor okozóját részint a myceloblastonon, részint a parendomyces és mycoderma csoportba osztja. Castellani a különböző változatok meghatározására a kórokozó biológiai viselkedését veszi irányadónak. Ez a szerző az erjesztőképesség szempontjából a soor-gombának tíz csoportját különbözteti meg. Ezt az alapot azonban Grütz saját vizsgálatai alapján nem tartja elfogadhatónak, mert szerinte kérdéses az, hogy az egyes fajtáknak az élettani sajátságai eléggé állandósultak-e arra, hogy alapul szolgáljanak elkülönítésre. Fischer és Brebeck még régebben, tenyésztési sajátságok alapján, a soor-gombának két változatát különböztették meg. Az egyik fajta a gelatinát elfolyósítja. A táptalajt elfolyósító a gyakoribb. Ez a fajta dextrosét és laevulosét, úgyszintén a maltosét is erjeszti, de asaccharosét nem. Szilárd táptalajon a gomba felületesen nő, hol harántbarázdák karéjokra osztják. Folyékony táptalajon egyszer a folyadék felületén nő hártya alakjában, máskor a folyadék fenekén látunk sárgásfehér pehelyképződést. Krauspe vizsgálásai szerint a táptalajon való myceliumképződés függ a táptalaj ionkoncentratiójától. Utóbbi vizsgáló a neutrális ponthoz közeli táptalajokon kifejezett myceliumfejlődést észlelt. Erősen savanyú vagy lúgos táptalajon ellenben élesztőgombaszerű szerinte a növés. A régebbi : a nagy és kis sporájú alakra való durva beosztás, a sok változat miatt nem alkalmazható. A nagy sporájú alak különben megfelel a Brebeck-Fischer-féle gelatinás táptalajt folyósító fajtának. A sarjadzó sejtek, a blastosporák, kerekek, oválisak, 5—6-szor 4 mikron nagyok. A mycelium elágazódásából, sarjadzás útján alakulnak ki. A mycelium maga különböző nagyságú 3—5 mikron széles, benne vacuolák, szemcsék láthatók. A myceliumban néha oidium-szerű képletek is fordulhatnak elő. Szaporodási szervekül a ritkán talált chlamydosporák mellett az 1—4 spórából álló askust is leírtak (Brebeck és Fischer). Stoos vizsgálatai szerint a soor-gomba mindig más kórokozókkal együtt, így staphylo, streptococcusokkal társul, melyek r gomba megtelepedésére a talajt előkészítik. Maresch, Zusch, Heubner is eseteikben soor mellett coccus és pálcikaszerű kórokozókat találtak. Plaut szerint soor jelenlétében torokdiphtheria
