Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

A kötőhártya és szemhéjak soormykosisának

egy esete.

Irta : Erdős Ödön dr., Somogy vármegye Közkórházának szemész-főorvosa.

Hazánkfia, Beck felfedezése nyomán vált általánosan ismeretessé a soor gombájának nagy bőrkórtani jelentősége. Beck észlelése, amit Ibrahim néhány hét múlva megerősített, mutatott rá arra a körülményre, hogy az endomyces albicans nem csupán a csecsemő szájnyálkahártyáját, hanem annak bőrét is megtámadhatja, felületes, kis- vagy genyes hólyagú, viszkető hámló, egyszer kisebb, máskor nagyobb kiterjedésű bőrgyulladás alakjában. 1910 óta, főleg a bőrgyógyászati irodalomban számos hasonló esetet találunk leírva, úgy, hogy manapság már a csecsemőkön előforduló soor okozta gombás elváltozást elég közönségesnek kell tartanunk.

Néhány évvel később azután az is kitűnt, hogy a soor gombája a felnőttek bőrét is megtámadhatja, és az felnőtteken ritkábban mély, gummaszerű genvedő, heggel gyógyuló, a fejbőrön maradandó kopaszságot okozó-alakú is lehet. Ha ettől az atypikus, mély gombás megbetegedési fajtától, továbbá a köröm és a körömágy ugyancsak mélyebb folyamatától s az egészen külön méltatást érdemlő ujjak közötti felületes blastomykosistól eltekintünk, hely szerint a felnőttek soor mykosisát két csoportba oszthatjuk : 1. a hajlatok, a bőrredők ; 2. a test kipállásmentes többi részein előforduló elváltozásra.

Az első csoportba tartozók aránylag gyakoriak. Közülük is leggyakrabban a genito-analis-redőkben fordul a soor-mykosis elő. Ez a fajta egyes esetekben (Bloch, Alexander) cukorbajhoz társul. De előfordul ez cukorbajtól menteseken is (Mendes de la Costa, Muijs). Sokkal ritkább a baj más kipállásnak kitett testterületen (Alexander, Kumer). Engman Engelhardt esetében a hónaljárkot támadta meg a baj. Ebbe a csoportba tartoznak a Dubreuilh és Julia leírta intertrigo mycosique esetek is.

A második csoportba tartozók, amikor kipállástól mentes testrészeken jelenik meg a baj, igen ritka. Lang esetében a bal comb belső olda-