Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
140 zünk, sokszor jó és tartós eredményt ad. Úgyszintén nagyfokú exophoria esetén is indokolt a tenotomia, túlcorrectiótól ebben az esetben sem kell tartani. Viszont egyoldali strabismus esetén, amblyopias szemen, tenotomiát végezni veszélyes dolog. A tenotomia káros következményeit (caruncula-besüppedés, hiányos izomműködés, túlcorrectio) már régen is sokan felismerték : innen az a sok műtéti methodus, amely az izom gyengítését vagy hátravarrását tűzi célul a tenotomia helyett. Liebermann L. 1928-ban nagyon érdekes közlésében a kancsalság ellenes műtét problémájának minden apró részletét vette éles kritikája alá. Az önálló tenotomiát teljesen elveti, csak exophoria esetén engedi meg. Az izomelőrevarrást is a kancsal izom tenotomiája nélkül végzi, ugyanazon okoknál fogva, amelyeket az önálló tenotomia ellen felhoz. A tenotomia és az izomelőrevarrás hívei közti ellentét nem új keletű ; mindkét methodushoz pro és contra sok érvet lehet felhozni, mert a physiologiás állapotot egyik műtét sem állítja helyre. Mindkét műtéti eljárás sok tényezőtől függ, amelyek tulajdonképpen magával a kancsalság aetiologiájával vannak összefüggésben. És ahogy ennek a pathogenesisét sem tudjuk egyöntetűen megmagyarázni, vagy egységes alapra hozni, úgy a műtéti technika alapelvei: az izomgyengítés vagy az izomerősítés is továbbra is probléma fog maradni. A theoria és a gyakorlat ezen a téren is mást mutat. Az izmok erőssége, beidegzettsége, a két szem fusiokészsége bizonyára éppoly szerepet játszanak a műtét sikerében, mint a látásélesség vagy a strabismus foka. Aki már sok kancsalt operált, annak feltűnhetett, hogy ugyanazon műtéti technika mellett, egyenlő fokú strabismusok esetén is, sokszor feltűnően különbözőek a műtét eredményei. Ennek oka abban rejlik, amire a tapasztalat megtanítja az embert, azaz hogy minden esetben mérlegelés tárgyává tesszük a követendő eljárást, nemcsak a strabismus fokát tartva szem előtt, hanem számba véve az izmok erejét is. Ha túlerős pl. az adductio (hypermetropia, jó visus) és gyenge az abductio, úgy az izomelőrevarrás egyedül — internus gyengítése nélkül — nem vezet célhoz. Ilyenkor fordul elő az a szerencsére ritka eset, hogy a bulbust a műtét után egyrészt az erősnek meghagyott internus, másrészt a megerősített externus hátrahúzza az orbitába, ami mozgékonyságát is korlátozza. Más esetben viszont, amikor inkább az abdukáló izom gyengesége okozza a befelé térő kancsalságot, mint az internus fokozott erőssége, csak a gyengébb izom erősítése lehet a célunk. Alább
