Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
138 conjunctivitis phlyctenosa diagnosissal kezeltük. A gyulladásos tünetek kis mértékben csökkentek, azonban a csomó nem kisebbedett. Hetedik napon a kiemelkedést borító kötőhártyán szürkéskék tömeg tűnt át. Ekkor már arra kellett gondolnunk, hogy a 17 évvel ezelőtt szembe került serét vándorol s ez okozza a kiemelkedést. Röntgenfelvételt készítettünk s kiderült, hogy csakugyan fényt elnyelő idegen anyag van a kérdéses helyen. Műtéttel az idegen testet eltávolítottak: kb. két mm átmérőjű serétszemcse volt. A fészek alját, melyben a serét feküdt, szorosan egymás mellett fekvő sclerarostok alkották. A gyulladásos tünetek az eltávolítás után öt-hat nap múlva teljesen visszafejlődtek. Egy hónap múlva a hártyás cataractát extraháltuk. A műtét síma lefolyású volt. Hat hét múlva az operált szemén + 110 D sph., comb. +2’5D cyl. ht. 70°nasal ®/35 a látásélessége. Üvegtestben kevés diffus- és köteges homály. A szemfenék jól észlelhető. Tükrözésnél igen érdekes leletre bukkantunk. Szemfenéken a vízszintes meridiánban a papillától temporalisan kb. három papillányira két papillányi átmérőjű szürkéssárga, nagyjában köralakú területet találtunk, melynek a közepe tölcséralakúan négy-öt D-nyira besüppedt. Az elváltozás szélétől több, szabálytalanul elhelyezett, radiális lefutású, szürkésfehér csík vonul a bemélyedt centrumba, ahol egybeolvadva kis világosabb szürke foltot alkotnak. Az elváltozás szélén, az előbb leírt csíkok mentén bő pigmentfelhalmozódást észlelünk. A fentebbi lelet alapján esetünk kettős perforatiós sérülés. A bulbusba lőtt serét átfúrta a szemgolyó hátsó falát is. A hátsó perforatiónak a szemfenéken nyoma maradt az előbb leírt hegesedés képében. Az idejében kifejlődött asepticus gyulladás zárta a perforatiós nyílást s így megakadályozta a retinaleválást. A serét vándorlását és kilökődését ez a kettős perforatio könnyebben elképzelhetővé teszi. A serét a bulbus mögött valószínűleg a Tenon-tokba került, ahol vastagabb kötőszövetes tok nem képződhetett körülötte. A kismértékű ellenállást a bulbus mozgásából és a serét súlyából összetevődő csekély mechanikai erő legyőzte s ennek eredményeképpen a serét lassan-lassan előbbre került, míg a kötőhártya alá jutott. A beteg látásromlását a kettős perforatio okozta sérüléssel s a következményes elváltozásokkal magyarázhatjuk. A 17 évig a szemgolyó szöveteiben hordott serét nagyobb métékű chemiai hatást jelenleg sem váltott ki.
