Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

116

mert aránytalanul sok az emmetropia és a kisfokú túllátás, sőt az emmetropia még Betsch által a részére, a binominalis együttható 2-9-szeresére megállapított értéket is túlhaladja; ennek a körülménynek a magyarázatát az adja meg, hogy vizsgálataimat katonákon végeztem, kik természetesen legnagyobbrészt jólátású egyének. De a következőkben a százalékos arány nem is az egyes fénytörési állapotoknak egymáshoz való aránylagos gyakoriságára vonatkozik, hanem csak az egyes categoriákon belüli viszonyokra.

Vizsgáltam pedig 1. a szaruhártya csúcsának a görbületét (Scheitelbrechwert) vagyis a fénytörő erejét; a szaruhártya alakját elég jól megközelíti a forgási paraboloid, melynél a födéllökben parabolaalakú keresztmetszeteket találunk, ami a számításokat nagymértékben leegyszerűsíti; ha ugyanis forgási ellipsoidot vennénk fel, ú. n. elliptikus integrálokat kapnánk, így a szaruhártya pólusa a parabola »csúcsánál« van.

2. A szaruhártya »átmérőjét« (1. később).

Itt három correlatiót vizsgálhatunk, úgymint 1. a szaruhártya görbülete és a szem fénytörése, 2. a szaruhártya »átmérője« és a szem fénytörése, 3. a szaruhártya »átmérője« és görbülete között.

Ad 1. Steiger, Waardenburg stb.-vel egyezően azt találtam, hogy a szaruhártya fénytörő erejének átlagos értéke a különböző fénytörési állapotoknál kb. ugyanaz ; én a következő értékeket találtam : 44-2 ; 43-2 ; 44-0 ; 43-2 ; 43-2.

Ad 2. A következő táblázatot állíthattam össze :

Eefr.

9 mm 9*5 mm 10 mm

10*5 mm

11 mm

11*5 mm

12 mm

— 3-0 <

— — 4

4

18

8

2

— 30 >

— 8 10

4

40

4

4

0

4 I 8 30

36

460

20

32

+ 30 >

— — 20

30

304

30

8

+ 30 <

— 1 — 1 12

8

28

2

2

Ezen táblázatból az tűnik ki, hogy a középértéknek mondható 11 mm-t az erősen rövidlátó szemeknél 50%-ban, a kevésbbé rövidlátóknál 57-1%-ban, az emmetropoknál 77-9%-ban, kisfokban túllátóknál 77-5%-ban, az erősebben túllátóknál ismét csak 53-8%-ban találtam ; vagyis a functionálisan jó szemek