Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)

1928-04-08 / 1. szám

61

hagy egyes kérdéseket. Szerintük a lamina cribrosánál küld* nős dispositio van az elzáródásra, de ez mindenkinél előfor* dúlhat, s mégis csak ritkán következik be a thrombosis. Ügy* szintén nehézségekbe ütközik az elmélet alkalmazása azok* ban az esetekben, ahol az elzáródás nem a laminánál követ* kezett be, pl. Incze esetében. Az artériák súlyosabb elváltó* zásait szintén nem lehet jól megmagyarázni ezen az alapon.

Az alábbiakban három szövettanilag feldolgozott eset referátuma következik, mely esetekben az elváltozások kü* lönösségének felhasználása talán lehetővé teszi ezeknek a kérdéseknek a tisztázását is.

I.

62 éves egyén, két év előtt hirtelen megromlott a bal szeme látása. Akkor vérzést állapítottak meg. Egy év óta fájdalmai vannak.

Klinikai diagnosis: Glaukoma in stad, degenerationis Thrombosis venae centralis retinae o. s.

Histologiailag már a lamina cribrosától aránylag távol levő (a chiasma felé eső) metszetekben is a környező kötőszövetgyűrű igen nagy kitérje* dése feltűnő, különösen a vena körül, amely normális körülmények között alig van kötőszövettel fedve. Az artéria minden rétegében meg van vas* tagodva, a lumené a normálisnál szőkébb. A vena igen kis lumené vörös* vérsejtekkel telt, a lumen körül sötét infiltratiós udvar van, sűrűn álló kötőszöveti sejtekkel keverve. (1. ábra.) A lamina cribrosánál a kötő* szöveti gyűrű talán valamivel tömöttebb szerkezetű, s jobban van rögzítve a környező szövetben levő, aránylag több kötőszöveti rost által. Az artéria lumené igen erősen megszűkült, az intima kötőszövetes burjánzása következtében. A vena csupán két igen kis ág által van kép* viselve, amelyek körül a környezet reactiója kisfokú, a gyulladásos jelen* ségek inkább háttérbe szorultak. A lamina eribrosában, a papillához közel, aránylag keskeny, de igen tömött rostokkal vannak az erek körülvéve. Az artéria médiája szerkezetét eléggé megtartotta, a lumene azonban néhány apróbb hézag kivételével teljesen el van záródva, a meglévő héza* gok is valószínűleg műtermékek. Az artéria lumene egyrészt endothelsej* tekkel, másrészt pedig szabálytalan sejtelhelyezésű kötőszövettel van ki* töltve. A vena lumene teljesen obliterált, kötőszövetes sarjadzással, hatá* rai sem vehetők jól ki. (2. ábra.)

A metszetek szerint mindkét ér megbetegedési maxi* muma a lamina eribrosa magasságában van. A vena elzáró* dása nem sokkal régibbnek tűnik fel, mint az artériáé. Az el* záródásnál a gyulladásos jelenségek valószínűen másodla* gosak, ámbár a vena körül egyes metszetekben elég kifeje* zettek, s az opticus egész területén általában vándorsejtek is találhatók. Felmerülhet ugyan az a gondolat az infiltratio miatt, hogy vájjon nem primaerek*e azok, egy phlebitissel kapcsolatban; azonban, ha a gyulladásos jelenségek az elsőd* legesek, hogy lehet az, hogy főleg a vénára korlátozódnak, míg az artérián, melynek az elváltozásai sokkal fiatalabbak* nak látszanak (különösen a később leírandó, harmadik eset* ben), alig mutathatók ki?