Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
8 Ha ezzel az elmélettel megértjük is, hogy a kiforduláss nak belül hamarabb kell jelentkeznie, mint a külső szemzug közelében, még nincsen teljesen megmagyarázva, hogy az ujjakkal való visszabillentés miért hatékonyabb az orri olda* Ion, mint a halántékin. Az ok megtalálását az is nehezíti, hogy a belső szemzug nem enged, a külső pedig megeresz* kedik. Ennélfogva az egész folyamat tulajdonképen a szem« héjnak be* és aíáfelé süllyedését jelenti. Ha ez így van, nehes zen érthető, hogy a be* és felfelé irányuló tolás miért ered* ményesebb, mint a kis és felfelé való húzás, mert éppen ez utóbbinak hatékonyabb voltát kellene elvárnunk. Az ujjak* kai való eltolás persze az izomzatnak és bőrnek a szemhéj széle felé torlódását is jelenti, efféle feltolódás pedig a külső zug tájékán gyakorolt húzással kevésbbé hozható létre, mint a bőr feltolásával az orri oldalon. A bőr orri és belső szem* zugalatti részének tömörebb, rugalmasabb volta lehet talán a jelenség legfőbb oka, minélfogva e rész közvetetlen fel* tolása hatásosabb lesz, mint a nvúlékonyabb halántéki részen való húzás. Ezenkívül a befelé való tolás a raphét is befelé feszíti, ami inkább hozhatja a szemhéjat rendes helyzetébe, mint a külső szemzug elhúzása a szemgolyótól. Ez utóbbival különben olyan vízszintes bőrredő is támadhat, amely a pillaváz alsó szélét nyomja, s ezzel még elősegíti a tarsus ki* billenősét. Bármiként magyarázzuk is ezt a tünetet, a tény maga kétségtelen. Már régen tapasztaltam ezt, amikor egy igen régi, maximálisan nagy, bénulásos szemhéjkifordulás került elém. A szemhéjaknak az ujjakkal való tologatása ez eset* ben még kirívóbban mutatta, hogy az orr irányában felfelé történő bőreltolás milyen könnyen szünteti meg az ektropiu* mot, míg a halánték felőli feszítés alig változtatott a szemhéj állásán. Ekkor határoztam el magamat, hogy kombinált mű* tétemet az orri oldalra helyezem át. E terület configuratiója azonban szükségessé tette, hogy a metszések irányát meg* változtassam, aminek módjáról alább fogunk részletesen szólni. Itt annyit említek csak meg, hogy a műtét közvetet* len eredménye kifogástalan volt ugyan, de az öreg egyén igen sorvadt szemhéj szélébe öltött fonál átvágott, minek következtében a kifordulás részben újból előállott. Ez a balsiker sokáig visszatartott attól, hogy a műtétet megismételjem, de végül mégis rászántam magamat egy olyan öregkori szemhéjkifordulás esetében, amelyben az orri oldalon való operálás különösen igazoltnak látszott. Az operálás hatékonyságának kipróbálása végett a pillaváz megkeskenyítését is elhagytam. Az eredmény annyira biz* tatónak látszott, hogy a kombinált módszernek az orri oh dalra való áthelyezését legalább is azokban az esetekben merem ajánlani, amelyekben az ujjakkal való vizsgálat e
