Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)

1928-04-08 / 1. szám

26

malis a tensiója. Sklerotomia anterior után pilocarpinra csök^ kent a feszülés, de nem lett normális, csak három hónap múlva. Majd tartós nyomásemelkedés következett, a sklero* tomia anterior megismétlése után következő nap exitus. Saját esetünk: (L. ábra.)

F. J. 42 éves férfi. Anamnesis: Kisgyermekkora óta „fras'Lban szén* ved. Nemi bajról nem tud. Kevés alkoholt fogyaszt és keveset dohányzik. Apja meghalt, anyja gyomorbajos, három testvére egészséges. Rokonsá* gában hasonló betegségről nem tud. Unokatestvérének jobb karja félolyart vastag, mint a bal. Minden héten, néha hetenkint többször is rájön a ,,ro* ham“, mely 4—5 percig tart. Előre megérzi, mert olyankor előtte már szédül, dülöng. Roham alatt eszméletét nem veszti el, jobb arcfele ránga* tózik, azután jobb keze és lába elzsibbad, mozgatni nem tudja, érzéketlen. Ez idő alatt le kell ülnie, mert szédül, járni nem tudna. Bal szemével sem* mit sem lát. Jobb karja, keze és lába állandóan gyengébb, mint a bal. Mindig a bal kezével dolgozik.

Szemlelet: Bal arcfél felső részében nagy naevus vasculosus. Medialishatára pontosan a homlok közepén, az orrháton a középvonalat jobbra 1—2 mmsrel túllépi, az orr közepéig nyúlik, felfelé 3 ujjnyira felterjed a hajas fejbőrbe. Laterálisán nem terjed a fülig. Alsó határa a külső szem? zugtól kissé lefelé, azután vízszintesen halad kifelé. Bal szem: bulbaris. kötőhártyán finom erekből álló hálózat. A limbus mellett vastag kígyóző ér, körülbelül Vstől Lig, ami — úgy látszik — a széli érhálózatnak meg* felelő erek kitágulása folytán jött létre. Kb. hat, igen vastag, a kötőhár* tyát elődomborító ibolyásvörös, kissé kanyargós ér, elülső ciliaris vénák. Cornea átmérője 12 Vi mm, érzékenysége normális, csarnok mély, iris néha kissé rezeg, sötétebb kékszínű. Pupilla kissé tágabb a jobboldalinál,, cocainra jól tágul. Lencse, üvegtest ép. Szemfenék: papilla hófehér, éleshatárú, szélén az erek eltűnnek, a mélyen völgyeit papilla fenekének nasa* lis negyedében láthatók. A szemfenék alsó része világosabb, a chorioidea ereinek rajzolata áttűnik, a peripherián lent határozott érhártyaritkulás. és egy kétharmad papilla átmérőjű éles határú, szabályosan kerek, sorva* dásos folt. Alul kívül és alul belül festékegyenetlenség. A szemfenék felsőfele egynemű vörös, ettől a színtől a retinalis erek alig ütnek el. A macu* Iában tűszúrásnyi és kis gombostűfejnyi apró fekete és egy*két világosfoltocska. Visus: f. é. nincs. Refr. ü-75 D. H. T.: 37'0 Hg»mm; ha a fejet egy percig a beteg vízszintesen fekvő helyzetében kissé hátrafeszítjiik és a vena jugularisok tájékára enyhe nyomást gyakorolunk: 50. Más alka* lommal mérve 33, majd a bulbust kissé másszáivá: 30, a fej lógatása után: 39 Hg*mm. Strabismus convergens: 16°.

Jobb szem: kötőhártya ép, cornea átmérője 12 mm, csarnok, pupilla. normalis, iris világos vízkék, lencse, üvegtest ép. Szemfenék: papilla éles határú, temporalis kétharmad része kifejezetten sápadt. Visus: 6/12 ? + l'O D 6/7 ?, T.: 16 Hg=mm, ami a fej lógatása és jugularis vena nyomása, után sem változik. Látótér: temporalis része hiányzik, csak a fixatiós pont körül van meg egy körülbelül 6—7°*ra terjedő részlete. A nasalis felén a fehér látótér határa 30—40°»nál van. A kék látótér 20—30, a piros 20—22Vra terjed. A bal cornea csúcsa 2 mmsrel áll előbbre, mint a jobb (Hertel).

Belgyógyászati lelet (dr. Rutich): Koponya kerülete 54 cm, feltűnőeltérést nem mutat. Kissé lenőtt fülcimpák. Fogai hiányosak. Pajzsmirigy, herék, szőrzet rendes, szakáll kissé gyér. Vérnyomás: mindkét karon Í45 Hgsmm. Jobb mellkasfél keskenyebb. Jobb felső végtag vékonyabb, jobl> alsó végtag vékonyabb és rövidebb is. Jobb végtagok durva ereje csökkent. Jobb patellasreflex élénkebb, Achillcssreflexek kiválthatók, egyenlők. Bal cremaster és hasfali reflex élénkebb. Jobb felkar*reflexek élénkebbek. Jobb lábon a hüvelykujj Babinsky start ásban. Babinskysjel vizsgálatakor