Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
19 nem végig sűrű gombafonalas hálózat kíséri, amely részben a nagy erek rétegében, részben a suprachorioidalis capillaris résben helyezkedik el. Magában a granulomában nincs gomba, de az óra serrata táján a granu* loma elülső végén a pigmenthám nagy fonalas hálózattal kitöltött hólyag .alakjában felemelődik. Az érhártya többi része aránylag ép. Helyenkint kisebb gömbsejtes beszűrődések találhatók. Az ideghártya külső rétegeiben csak olyan elváltozásokat találunk, -amelyek valószínűleg postmortalis eredetűek, ha egyes gombatelepektől {1. alább) eltekintünk. A belső rétegekben először is néhány kiterjedt góc tűnik fel a látóidegfő szomszédságában, melyek az idegrostrétegből az üvegtest felé domborodnak és szétesett idegrostokból és főleg egymagvú sejtekből állnak. Ezeken a helyeken a külső rétegekben is találunk nagyobbfokú szétesést, főleg a külső fonatrétegben. Azonkívül sok he* lyen, ittsott nagyobb kiterjedésű vérzések látszanak a felületes rétegek* ben. Gombafonalak az ideghártyában csak ott fedezhetők fel, ahol a szóm* szédos üvegtestben sűrű a gombahálózat. A fonalak itt egészen a külső magvak rétegéig követhetők. Ennek ellenére nem találunk az ideghártyá* ban a fonalak helyén feltűnő szétesést vagy más reactiót. Az üvegtest elülső részében, ahol közte és a sugártest között a fent leírt gombafonalas*sejtes izzadmány van, nem találunk fonalakat, de vál* lakozó mennyiségű sejtes és fibrines izzadmányt. A pars optica retinae területén ellenben a retina szomszédságában mindenütt, többédccvésbbé sűrű fonalas hálózat látható, amely a szemgolyó közepe felé ritkul. Igen sűrű ez a hálózat azon hely közelében, ahol a sugártestben a fent leírt granulomaszerű izzadmány van (1. 2. ábra). A látóideg ép. A szöveti elváltozások lényege tehát súlyos, fibrines* sejtes izzadmányképződéssel járó iridocyclitis, a sugárnyúl* ványok nagyfokú szétesésével. Ehhez társul az érhártyának nagykiterjedésű, de körülírt sejtes beszűrődése és megvas* tagodása és főleg ugyanezen az oldalon a subconjunctivalis és episcleralis szövet fibrines*izzadmányos átivódása. Ezen exsudatio okául megtaláljuk a gomba fonalait mindazokon a helyeken, ahol az izzadmányképződés súlyosabb termé* szetű. Az ideghártya elváltozásai ezzel szemben nagyjában másodlagosaknak tekinthetők. A gyulladás eloszlása a szemgolyóban tehát nem ará* nyos, és ha megkíséreljük a fertőzés útjának pontosabb meg* határozását, nem találunk egy olyan kisebb artériát, mely* nek a gombával való elárasztása mindegyik gombatelep ke* letkezését megmagyarázná. A sugártest tudvalevőleg a hátsó ciliaris erekből kapja a vérét és pedig a hátulsó hosszú és rövid verőerekből, amelyek külön*külön erednek az artéria ophthalmicából. Az a körülmény, hogy az érhártya elülső részében igen sűrű gombafonalas hálózatot találunk, bizo* nyitja, hogy a gomba valamely hátulsó ciliaris verőérbe ke* rült. így valószínű, hogy a gomba a sugártestbe is a hátsó ciliaris verőerek útján jutott. A suprachorioidalis capillaris résben azután kétségtelenül másodlagosan burjánzott hátra* felé. Ezt bizonyítja a fonalak elhelyezkedése, amelyek itt nem hálózatot, hanem sűrűn egymásmelleit fekvő hosszú kötegeket alkotnak. A hátulsó ciliaris verőerek azonban nem közvetíthetik a subconjunctivalis és episcleralis szövet át* 2*
