Szemészet, 1926 (59. évfolyam, 1. szám)

1926-07-15 / 1. szám

7

megkívánja, hogy az iris szövetében egyebütt keressünk egy segéddilatatort. A stromasejtekben azok izommivoltát kimutatni nem lehet. A dilatator izom fixált helyzete lehetővé teszi, hogy a sokkal erősebb sphinkter antagonistája lehessen. Anatómiai és élettani megfontolások alapján helyesnek látszik az a nézet, hogy széli iriselőesések megakadályozására sympathicust izgató mydriaticumokat adjunk. Viszont a már meglévő prolapsus kiszabadítására helyesebb mioticumot és és sympathicus izgató mydriaticumot vegyesen adagolni, ezáltal két oldalról hozzuk az irist feszülés alá.

5. Petres József: A féloldali pigment felhalmozódásról. Betegénél az iris színbeli különbségén kívül a sötétebb iris felöli episkleralis szövet, valamint a szemhéj és a környéki halántéki bőrtakaró pigmentdúsabb volt. A bőrön lévő sötétbarna elszíneződés a beteg első menstruatiója alkalmával jelentkezett és azóta minden vérzéskor kifejezettebbé válik. Endokrin rendszerben nem találtak különösebb elváltozást, az idegorvosi vizsgálat tetaniát állapított meg. Ezen elváltozásokat vonatkozásba hozza a menstruatio alkalmával talán a vérben megjelenő toxinnal, de öröklődésről is lehet szó. Rámutat a tetaniát okozó gl. parathyreoidea disfunctiójának szerepére, valószínűleg ez okozza a túlfestenyezett bőrtakarót és ez lehet megindítója annak a festékkivándorlásnak, amely összefügg a ciliaris epithel megbetegedésével.

Fötth András: Belsősecretiós zavar folytán támadt féloldali vérbőséget menstruatio alatt két esetben észlelt a szem körül: 1. oligomenorrhoeás betegnél a mensessel egyidőben ismételten keratitis phlyktaen. jelentkezett, majd kezelésre (glanduovin) ez javulván, vérbőség mutatkozott a kötőhártyán. 2. Másik betegénél a menses alatti bő könnyezést valószínűleg a vérbőség okozta fokozott könnyelválasztás okozta.

Ifj. Imre József: Felhívja a figyelmet arra a jelenségre, hogy endokrin zavarok következtében fejlődött féloldali anomáliák ismeretesek. Ilyeneket Bauer és Pécsről Ederer, stb. írtak le.

II. tudományos ülés.

1926 június 6-án.

Bemutatások:

1. Csapody István: Izomnyalábbal fedett inhártyaseb. Mogyorónyi intercalaris staphyloma lemetszése után az inhártya tátongó sebét a belső egyenesből vett nyeles izomkaréllyal fedte. A csarnok negyednap helyreállt, a karély jól tapadt és a szemmozgás is jó maradt.

Blaskovies László: Staphyloma sklerae esetében kötőhártyaköténnyel fedi a tágult rész lemetszése után támadt hiányt. Ennek eltávolíthatása kedvéért a sebet hurokvarrattal húzza össze, de a fonalvégeket a kötényen is átvezeti, hogy a csomó a kötőhártya felületére jusson.

2. Duró Emma: Lipoma orbitae. 13 éves leány két