Szemészet, 1925 (58. évfolyam, 1. szám)

1925-06-30 / 1. szám

8

tűit. Második esetben fiatal gyermeknél 15 napon keresztül tenyésztette ki állandó kezelés dacára* amely végül trypaflavinra eltűnt. Vizsgálatai alapján kimondja, hogy a chlamydothrix ochracea a kötőhártyazsákban hosszasabban is el tud élni, ott hurutot okoz. A fertőzés néha könnyen, máskor csak igen nehezen küzdhető le. A fetrőzés mosdóvízzel történik. A vasbakteriuniok töredékei néha megtévesztésig hasonlók más ismert baktériumokhoz.

Ifj. Imre József: A gombafertőzés gyakran szaruhártyafekélyekhez szövődmény gyanánt társul. Desinficiensekkel szemben nagyon ellenállók. Jó desinficiensnek látszik a „Mercutrochrom 220“, az eddig ismert fertőtlenítő szereknél jobban bevált a mi szakunkban.

2. Kreiker Aladár: Az Aubert-F Örst er-féle jelenségről kísérleti vizsgálatok alapján. Az Aubert Forsterféle jelenség lényege, hogy a periférián kisebb, de közelebb fekvő tárgyak kiterjedtebb retinafelületen ismerhetők fel, mint nagyobbak, de távolabbink. Elfogadható magyarázatot az Aubert Forster-féle jelenségre a szerzők nem tudtak találni. Előadó szerint a felismerési folyamatban három fokozatot lehet megkülönböztetni:

1. az elemi észrevevést, ami „valaminek“ a látása, ezt vegetativ functiónak lehet minősíteni, 2. a relatív felismerést, amely az izgalom akaratlagos kapcsolása valamely emlékképpel, 3. az absolut vagy kényszerű felismerést, amely azonos körülmények között állandó. Az absolut felismerés mértéke a centrumtól a peripheria felé rohamosan fogy. A relativ felismerés egyenletesebben csökken. Vizsgálati objektumul az ismeretes du pl a négyzet és egy kampószerű jel szolgált. Vizsgálati távolság 25, 5 és 10 m volt. A látószög 30'. Megvizsgálta a centrumot és a peripheriát az Aubert Forsterféle jelenségre. Mindkettőre egyöntetű eredményeket kapott. A „kettős ellenőrzés“-sel végzett vizsgálatokban a jelenség teljesen eltűnik. A vszorosabb értelemben vett felismerés, a látóélesség, vizsgálatai szerint azonos mellékkörülmények között a peripherián is kizárólag a látószögtől függ.

Rötth András: Érdemesnek látja megvizsgálni, vájjon van-e különbség az észrevevésben, ha a jelet állandóan mozgatva közelíti a fixatiós ponthoz.

Kreiker (zárszó): A peripheria mozgáslátása két ségteleniil befolyásolja a felismerést.

3. Rötth András: Van-e endophthalmitis phakoanaphylactica? Állatkísérletekkel kimutatja, hogy a szervezet a csarnok felől sensibilizálható, azonban a sensibilizált szervezetben a tokhasítás nem vált ki sem általános, sem helyi a.naphylaxiás jelenséget és a tokhasítás által a szervezetet nem lehet lencsefehérjével szemben sensibilizálni. Lencseoldat intracutan befecskendezésére nem kapott anaphylaxiás specifikus reaetiót. Megállapítja, hogy saját lencsével szemben az emberi pathologiában adott lehetőségek alapján nem jön létre sensibilizálás. Tehát lencserészek kiszabadulása után a szemben esetleg fellépő gyulladás nem anaphylaxiás jelenség.

4. Vajda Géza: A testies látás különbözőségeiről. (Egész terjedelmiében kerül közlésre.)