Szemészet, 1924 (57. évfolyam, 1. szám)

1924-07-29 / 1. szám

10 Előadások: 1. Oláh Emil: A befecskendéses pupillatágulat létrejöttének mechanismusa és a macskaszempupilla­­tünemény magyarázata. (Megjelenik a Gyógyászatban.) 2. Eazakas Sándor: A színlátás élessége. A külön­böző hullámhosszúságú színekre vonatkozóan a látás­­élesség más és más, mind a centrumban, mind a kör­zeten. A színes látószög, azaz a színül felismerhető terü­let nagysága, valamint a telítettség azon foka, mely a ' felismeréshez kell, ha a színes terület ugyanakkora, nő a peripheria felé. Isopternak nevezi azokat a ellipsis alakú határvonalakat, melyek az egyenlő színlátáséles­­ségű helyeket összekötik. A színlátásélesség fogyása a körzet felé nem egyenletes s az illető retinarész élet­tani színes pontjának átmérőjével fordított arányban van. A temporalis látótérfél színlátásélessége általá­ban jobb, mint a nasalisé. A körzet színlátásélességében a csapok számarányán kívül a fénytörés negatívabbá válását (gyűjtőlencsén át az isopterok szélesedése ta­pasztalható) és a gyakorlás ingerküszöb-leszállító hatá­sát kell tekintetbe vennünk. A gyakorlás teszi egyál­talában szélesebbé a színes látóteret harántirányban, mert az ideghártya eme részeinek foglalkoztatása gya­koribb. 3. Horay Gusztáv: A gyermekkori hályogműté­­tekről. Abból a szempontból vizsgálta meg az I. sz. szem­klinika 14 évre terjedő műtéti anyagát, hogy milyen eredményeket nyújthat a gyermekkorban végzett hályog­műtét és mily műtéti eljárás adja a legjobb eredménye­ket. 151 gyermeken végzett 209 műtét között arányosan szerepel a discissio, az extractio linearis simplex és extractio linearis combinata. Ezen elsődleges műtétek­hez társul 73 kiegészítő, illetve javító műtét. A legjobb műtéti eredményeket adja az extractio lineáris combi­­nata, legrosszabbat a discissio és vele kapcsolatos utó­­operálások, a linearis simplex a kettő között áll. Túlzot­taknak véli azok álláspontját, akik aggodalmasnak tartják a hályognak az első gyermekévekben való ope­rálását, mert sokkal nagy ob p a haszon, amit a látás megszerzése a gyermek fejlődésére nézve jelent, mint a műtétel esetleges veszélyei. 4. Oláh Emil: A hályogműtét technikájának javí­tását célzó javaslatok kritikája. A Vogt-féle szemhéj­­terpesztés horgas csípővel igen jó assistentiát kivan. A teljes, mechanikus immobilizálás helyesebb, például Blaskovics biztonsági terpesztőjével. Evvel egyáltalán nincs üvegtest-veszteség. Ezen szemhéj terpesztő formá­ját módosítja. Az ugyancsak Fopftól ajánlott antisep­­tikus kanthotomiát (véreztetést) elveti. 5. Oláh Emil: A kötőhárlya előrehelyezése hályog­­műtétnél. A kötőhártyakarély szélének feszülése hátrál­tatja a seb gyógyulását, a csarnok helyreállta _ késhet. Ajánlja, hogy a karély szélét a szaru felső széle tan­­genseként szabjuk ki, valamint hogy a felpraeparálást aláfujtatott levegővel könnyítsük meg, ezt a szem job­ban tűri a novocainnál. 6. Petres József: Beszámoló 270, Blaskovics szerint végzett hályogoperálásról. A módszer lényege: a köté’'*" készítés, a felső egyenes fonalas rögzítése, a biztonsági terpesztő és a csarnoköblítés alkalmazása. A szarura

Next

/
Thumbnails
Contents