Szemészet, 1924 (57. évfolyam, 1. szám)
1924-07-29 / 1. szám
8 nehány gyenge pontjára. Például az egyöntetűség rovására megy egy subjectiv és objectiv eljárás eredményének összegezése. A legszabályosabb cornealis astigmia kikapcsolásával a legyező megítélése bizonytalanná válik. Gullstrand például a legyezőt teljesen alkalmatlannak tartja az astigmia vizsgálatára. Gyakorlati haszon alig ered abból, hogy az összes astigmiát kitevő négy componensből egyet izoláltan és a másik hármat együtt vizsgáljuk. Kérdésesnek tartja, hogy a musculus oiliaris részleges összehúzódása lehetséges-e. Az alkalmazkodás során, akár mértani, akár számtani arány szerint változik is meg a lencse felszínének két fő görbületi sugara, az összes astigmia is mindig megváltozik. A maradék astigmia tehát nem manifestálódhat a szarui kijavítása után. Néha a betegek inkább fogadnak el ferdén keresztezett cylindereket, mint az egyenértékű sphaeroeylindert, mert a főpontok helye más és más. Az eljárásnak inkább elméleti szempontból van jelentősége. Az esetek 10u/o-ában térnek el egymástól kimutatható mértékben a tengelyek. A különbség O-ó—1-5 D között ingadozik. Az astigmia nem azonos a biastigmiával. Előbbi esetben 3 vagy több irányban symmetriás a szaru felszíne. Vázolja a nehézségeket az astigmia és a biastigmia pontos meghatározásában. A debreceni szemklinikán ezért a Lindner-féle cylinder-skiaskopálással kibővített régi módszert alkalmazzák, a subjectiv vizsgálathoz csupán jeleket használnak. , . If Imre József: Az astigmia fundi kifejezést mégis elfogadhatónak tartja, legalább azokban az esetekben, mikor cylinderes javítással eredmény érhető el. Érdekes, hogy Hess milyen energikusan állást foglalt a partialis sugártestműködés ellen. Hozzászóló különösen gyermekeken, akik erősen alkalmazkodnak, észlelte maga is az astigmia megfordulását árnyékvizsgálat közben, ami partialis alkalmazkodásra utal. Kreiker Aladár: Alkalmazkodó gyermekek gyorsan változó astigmiáját a szaru dissymmetriájával magyarázza, mert alkalmazkodás közben a pupilla mozgása megváltoztatja az optikai zónát s evvel több dioptriányi különbség jelenhet meg. 3. Rötth András: Egyszeműek tekintőtere. Tekintőtér az a tér, melyen a néző vonal a fej kompenzáló mozgásán túl átsiklik. A monocularis a binocularisnál valamivel szélesebb^ mert az asymmetrikus convergentia elmaradása segíti a szemmozgások kihasználását. Az egyszemű tekintőtér szélesebb a meglevő szem felé, tehát aránytalan, mert az egyszeműek látóterüket a test középsíkjához symmetrikusan igyekeznek tartani. Előrenézéskor rendesen a hiányzó szem felé is fordítják a fejüket. Ehhez a helyzethez képest részarányos a tekintőtér. Ha azonban úgy állítjuk be a fejet, hogy középsíkjával a fixált pontot nézze, részaránytalanná válik, mert a vezérszem irányában már megtett volt egy bizonyos utat. Gyengelátású összetérő kancsalok a vezérszem felé fordítják fejüket, amire valószínűen a szem dynamikai egyensúlya készteti őket. Az egyszemű erősebben is fárad, mert szélesebb a tekintőtere, ebben is elmarad a kétszeműtől.
