Szemészet, 1922 (56. évfolyam, 2. szám)
1922-10-29 / 2. szám
5 mus gyanánt, hanem más magyarázatot kell keresnünk. Szóba jöhet a szövetek nagyobb nyúlékonységa, talán a rugalmas elemek kisebb mennyisége miatt, de még valószínűbb, hogy a folyamatnak valami köze van az endokrin systema zavaraihoz. Ez irányú vizsgálatairól később referál. 3. eset. 26 éves nő. 1916-ban vette észre először, hogy rosszul kezd látni, mikor nagy megrázkódtatások érték, a román betörés elől menekülés közben. Akkor menstruációs zavarai is voltak. Látása eleinte lassabban, majd rohamosabban romlott, 1921-ben jobb szemén már csak szeme előtt tudta megolvasni az ujjakat és nagyon sok fájdalma volt. Ekkor a jobb szemét megoperálták. Akkori lelet: glaucoma juvenile o. u. V : J : 1/2 m. ujjak olvasása, bal ■—4. 0 D-val 6/w. Saját leletem az első vizsgálat alkalmával: Mindkét cornea átmérője 12 mm. Mindkét szemen mély glaucomás excavatio. Tensio J : 26 mm., bal: 36 mm. Endokrinológiai vizsgálat: erős sympathicotonia és ovarium insufficientia. Ovarium-tablettákra tensioja egy hónap alatt jobb szemén ismételt méréssel 15 mm. Hg. balon 23 mrn. Hg ny.-ra csökkent. Ma több hónapos de intermittáló ovarium-kezelés mellett állandóan ugyanannyi. II. Klinikai közlések. 1. Kreiker Aladár (Debrecen): Operált és gyógyult encephalokele nasocrbitalis esete. Egy nyolc hetes csecsemőn anyja három hét óta a jobb szem fokozódó eltolódását észleli. Megtekintés és manuális vizsgálat csupán annyit képes kideríteni, hogy a kifelé dislokált bulbus és az enyhén elődomborodó orrcsont között valami ujképződmény, „parabulbaris tumor“ van. A Röntgen-kép negativ. Miután rosszindulatú •daganat jelenlétét kizárni nem sikerült, műtét. Behatolás az alsó áthajlásban. Kb. 4—5 mm mélységben sima, vékony, kékes cystára bukkan, melyet körülfejtve a csontos orbila falig követ, hol a cysta az os lacrymale és ethmoidale között, látszólag egy elülső rostasejtbe folytatódik. A kb. diónyi cystát közvetlen a csonton lemetszi. Az első vágásra sok — több, mint a cysta tartalma lehetett — tiszta, átlátszó savó ürül, liquor cerebrospinalis. Sima gyógyulás, a bulbus fokozatosan visszamegy helyére. Hat hét múlva a két szem között különbség nincs. A kivágott darab szövettani vizsgálatát Orsós tanár úr végezte, ki encephalokelét állapított meg. A dura hiányzik, a tömlő falát laza kötőszövet és gliasejtek alkotják, A nasoorbitalis encephalokele ritka fejlődési rendellenesség, melynek diagnózisa néha nagy nehézségbe ütközik. Fluktuáció, reponálhatóság nincs és a Röntgen-kép értelmezése nehéz. Már technikailag is körülményes csecsemőről jó koponya-felvételt csinálni, az agyalapi- és arccsontok pedig vékonyak, árnyékdifferenciát alig adnak, a varratok tátongnak, a csontosodés befejezetlen. Bemutat egy utólag narcosisban készült Röntgen-képet, melyen a könny-, homlok- és rostacsont között egy patkóalakú ritkulás látható, az encephalokele kilépésének helye. Az esetek prognózisa mindenképen rossz, akár operálják, akár nem. Az eddig operált néhány eset mind halállal végződött, meningitis következtében. Igaz, hogy a behatolás ezen esetekben a bőrön át történt, ami az utólagos fertőzést megkönnyíti. Van Duyse ezért az encephalokelére gyanús cysta punctióját, s ha több folyadékot kapunk, mint amennyi a cysta tartalma lehet, a műtéttőli óvakodást ajánlja. Kidolgozott műtéti eljárása az encephalokele nasoorbitalisnak nincs is. Hogy a jelen esetben mikép záródott a sérv-kapu, nem tudja. Lehet, hogy heaesedés zárta, ez szerencsés esetben el is csontosodhat, tekintve, hogy a hiány el nem csontosodott varratban van. 2. Fazakas Sándor (Debrecen): Furunculus után retrobulbaris phleymoneból kiinduló trombophlebitis sinus cavernosi és meningitis. A bal belső szemzug tóján lévő furunculust a beteg nyomkodva, fölkaparva, hirtelen nagy fájdalom lép fel a bal szemen és a homlok szomszédos részén, felső és alsó szemhéj erősen kivörösödik és megdagad. Lelet : Baloldali szemhéjak s azok közvetlen környéke erősen duzzadt, kidagadt. A felső vaskos tömegű, feszesebb tapintatú szemhéj ptotikusan s active egyáltalán nem mozgathatóan lóg le, az alsó egy kis kihajlásával utat enged az erősen chemotikus kötőhártya hurkaalakban előtüremkedő részének. Szemhéjakon s azok közvetlen környékén kidagadt, merevebb vénák. Nagyfokú exopthalmus és chemosis. Repedésig telt bulbaris kötőhártyai vénák. Bulbus active nem mozgatható. Púp. nem reagál. Papilla erősen decolorált. Erősen kitágult, kanyargós szemfenéki vénák, nagyon szűk artériák. Fényérzés nincs. Jobb szem ép. Következő nap ugyanezen kép fejlődik ki a jobb szemen is. Orr, torok, fogak, melléküregek vizsgálata normális viszonyokat mutat.
