Szemészet, 1922 (56. évfolyam, 2. szám)

1922-10-29 / 2. szám

24 Említésreméltó még a Hess-féle pupiloskop bemutatása, melyet Groet­­huysen részletes előadásban ismertetett. Wessely pedig az általa konstruált demonstráló szemtükröt mutatta be. A curzussal kapcsolatban végül a Zeiss-gyár rendezett kiállítást szemészeti vonatkozású műszereiből. Röntgentherápia a szemészetben.* Irta: dr. Kelen Béla. Azok a kedvező eredmények, amelyeket a Röntgentherapia az emberi szervezet különböző megbetegedéseinek a gyógyításában elért, a szem­orvosokat már régen arra bírták, hogy a szembetegségekben a Röntgen­­sugarakkal kísérletet tegyenek. Az első idők szórványos kísérletei azonban számottevő eredményekre nem vezettek, sőt hellyel-közzel szemsérülések következtek be. így Birch-Hirschfeld 1904-ben szaruhártyahomályokról, lencsehomályokról, szemideg- és recehártyasérülésekről számolt be. Ezek és hasonló észleletek a búvárok nagy részét a szem Röntgenkezelésétől elijesztették, úgy hogy az hosszabb ideig jóformán feledésbe ment. Elvétve történtek ugyan ezen idő alatt is próbálkozások, de a rendszeres kezelés eszméjét tulajdonképen csak a fokozott keménységű sugarak hatásainak a vizsgálatai vezették be. Küpferle állatkísérletek alapján kimutatta, hogy a sugárkeménység fokozásával a szem összes részleteinek érzékenysége a sugarak irányéban csökkenik, a pathológiás képződmények ellenben épen a keménysugarakra reagálnak jól. Módunkban áll tehát igen kemény sugárzással elérni azt, hogy a sugárzás az ép részleteket megkíméli, a pathológiás képződményeket ellenben erősen befolyásolja. További kísérle­tek a véleményeket mindinkább tisztázták, úgy hogy Christoph Müller 1921-ben kimondhatta, hogy a normális (nem gyulladt) szemnek a kemény­sugarak irányában egyetlen része sem érzékenyebb, mint az emberi bőr. Keménysugarak kisebb, mint bőrerythema-dosisban, a szemre hatást nem gyakorolnak. A régebbi balsikerek mindannyian puha sugarak alkalmazá­séból és túladagolásból származtak. Pontosan adagolt kemény sugárzások­nál nincs okunk a szemsérülésektől tartani. Lássuk tehát, mit értünk keménysugárzás alatti A Röntgensugárzás ugyanolyan elektromágneses éterhullámzásból áll, mint a látható fény és ettől csupán hullámhosszúságban különbözik. Hullámhosszúsága a fényénél többezerszerte rövidebb. A rendes fény hullámhosszúságának a változatai határozzák meg a színeket. Ugyanilyen hullámhosszúságbeli különbségek vannak a Röntgen-sugarak közt is, de mivel a sugarak láthatatlanok, nem színeknek, hanem keménységnek neveztetnek. A nagyhullámhosszúságú sugarak a lágysugarak, a rövid hullámhosszúságuak a kemények. A „kemény" és „lágy" elnevezés onnét származik, hogy a keménysugarak áthatoló képes­sége nagy, a puha sugaraké ellenben kicsiny. Közönséges fénynél az álhatoló­képesség és a hullámhosszúság között semmiféle összefüggés nincs. Röntgen­sugaraknál ellenben az áthatolóképesség a hullámhosszúsággal szigorúan lépést tart. Áthatolóképesség és keménység tehát egymással azonos fogalmak. A látható fény hullámhosszúsága 4000—8CÖ0 Angström-egységig ter­jed. (Egy Angström-egység = egy tízmilliomod milliméter.) A Röntgen-sugarak hullámhossza 12—0,07 Ang.-egység. Újabban ennél rövidebb hullámhosszú­ságokat is sikerült előállítani. Ä rádium gammasugarainak a hullámhosszú­sága 0,07 Ang.-egység. A Röntgen-sugarakkal tehát sikerült a rádium sugár­zásait elérni, sőt részben túl is szárnyalni. Hogy állítjuk elő a kemény sugarakat? A Röntgen-lámpa egy külön­böző fokban léghijassá tett üveggömb, amelyben a beforrasztott elektródok * A szemorvosi továbbképző tanfolyamon tartott előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents