Szemészet, 1922 (56. évfolyam, 2. szám)
1922-10-29 / 2. szám
20 Irodalom: Bichelonne, Annales d’Oculislique 1910 CXLIV K. 108 o. Bistis, Zeitschr. f. Augenh. 1906 XVI. K. 525 o. Dalén, Mitteilungen aus der Augenklinik des Carolinischen Medico-Chirurgischen Instituts zu Stockholm 1910 95 o. Desbrie'res et Bargy, Annales d.Oculistique 1905 CXXXIII K. 118 o. v. der Hoeve, Klin. Monatsbl. f. Augenheilk. 1922 LXVIII K. 492 o. Komoto. Klin. Mona<sblätter f. Augenheilk. 1910 IX K. 126 o. Roches, Annales d’Oculist. 1909 CXL1 K. 347 o. Schanz, Archiv f. Ophtalm. 1920 Cili K. 158 o. Silex, Archiv f. Augenheilk. 1887 XVIII K. 65 o. Strebei, Schweiz, med. Wochenschrift 1921 30 sz. 689 o. Terrien, Archives d’Ophtalm. XXII K. 692 o. Widmark, Mitteilungen aus der Augenklinik des Carolinischen Medico Chirurgischen Instituts zu Stockholm 1901 133 o. A „Rucknystagmus“ magyar neve. Irta: Csapody István dr. egyetemi tanársegéd. Gyakori eset, hogy a tudomány haladásával a nyelv fejlesztése nem tart lépést. Különösen akkor van alkalom erre, ha a külföld szállít új fogalmat s nyelvünkben nehéz a ráillő szót mindjárt megtalálni. A lassú és gyors fázisból összetevődő szemrezgés német neve járatos minálunk is. Próbálták lökésszerűnek hívni, de ez a szó nem terjedt el. S valóban, szükségünk van-e arra, hogy ily finom és gyors mozgást a lökés durva fogalmával kössünk össze? Egy magyar igeképzőre szeretném felhívni a figyelmet s emlékeztetni rá, hogy a természetfigyelő magyar nyelve elég gazdag ahhoz, hogy ilyen mozgás jellemzésére ne kelljen nekirugtatásra gondolnia, még kevésbé kölcsönszóhoz fordulnia. Ami röppen, libben, nyekken, csörren, surran: mind hirtelen induló és hamar véget érő, könnyű, rövid és gyors mozzanat. Kell-e jobb igeképző akitért szemet visszahajtó mozgás megjelölésére? A szemteke vissza szökken, újra kitér, megint szökken. Nevezzük az így támadó nystagmust szökkenő szemrezgésnek. Nagy tekintélyre is tudok hivatkozni. A szökken szót Hőgyes Endre már használja hasonló értelemben. (Akad. Ért. X. k. 18. sz. 1. 1.) „Ha gyorsan jobbra vagy balra kapjuk fejünket, előbb hátramarad mind a két szem s azután együtt szökken utánna a fej új állásának“. A magyar nyelv gazdagságának példája egy az „Eisenbahnnystagmus“-ra illő, lefordíthatatlan kifejezés is. Utaztunkban megakad szemünk egy-egy elsurranó tárgyon, kitér, hogy tovább láthassa, ha eltűnt, új tárgyra szökken, vele tér ki, míg el nem szalajtja. Ez a szökkenő nystagmus elszaladó fajtája a szemrezgésnek. Elszaladó szemrezgésnek nevezvén, látási ingerekről veszszük a nevet s mégsem használjuk az optikai szót, amit korábbi használata a rossz látásos nystagmusok megjelölésére még mindig eléggé köt. Nem is csak vasúton támad elszalajtó szemrezgés. De ha nem tudna is az elszalajtó szó, mint rendes jelző meggyökeresedni, ezt a szemmozgást mindig jól jellemezhetnénk vele. \ A müncheni szemorvosi továbbképző tanfolyam. Irta: Székács István dr. egyetemi tanársegéd. A Münchenben 1921 október 3-tól 14-ig tartott szemészeti továbbképző tanfolyam elméletileg is, gyakorlatilag is sok értékeset és tanulságosat nyújtott. Elméleti előadásokat Hess professoron és a szemklinika tanársegédein kívül más egyetemi tanárok is tartottak. Különösen tanulságosak voltak Hess
