Szemészet, 1919 (55. évfolyam, 1. szám)

1919-03-23 / 1. szám

11

a szekrény oldalán levő fogantyúk (P,, Pa, P3) segítségével könnyen kitolhatok, vagyis a fénysugarak útjába tolhatok. Az első egy tejüveglemez (M), mely egy átlyukgatott fémlapon nyugszik (P3), e lemez s az átlyukgatott fémlap akként van megszerkesztve, hogy betolásukkal a lámpa fényét i/20 ra csökkenti. A második korong (P2) ugyancsak egy átlyukgatott lemez mely a reáeső fényt újból V2o-ra csökkenti s a 3. lemez P3 ismét a reáeső fénynek csak V20-át bocsájtja át. Ha tehát mind a három korong be van tolva, úgy a szekrénybe átsugárzó fénymennyiség

1

20

1 1

20 ' 20

0„nn-re csökkent. A készülék úgy van szerovjUU

kesztve, hogy P2 egyedül, P., csak P3-inal együtt, Pt pedig csak P2-vel és P3-mal együtt tolható be, mert különben az értékek lényeges változást szenvednének.

Ezen lemezek s a szekrény mellső lapja (M3) közé még egy készülék van beiktatva a fény csökkentésére, mely lényegében egy tejüveglemez (M2), melynek mellső felszínére egy Aubeit-téle diaphragma van szerelve. Az M3-ra eső fény intensitása függ tehát a diaphragma oldalhosszától, mely fogaskerékkel (Tr) könnyen változtatható úgy, hogy a diaphragma nyílása 1 mm2-ről 10.000-re fokozható; a diaphragma nyílásának nagysága pedig belülről világított s vörös üveggel fedett szekrényben mindenkor leolvasható. Ha tehát a diaphragma maximális nyílását (10.000 mm2) 1 mm2-re csökkentem, akkor az M3-ra eső fény is

10000 re csö^*<en ; m^g hozzá mindhárom lemez (P,, P2, P3f is be

vannak tolva, úgy az eredet1 fényforrás, vagyis a készülék maximális

világossága w 'om • ^ csökkent. Az Ms-ra eső fény

úgy van megválasztva, hogy egyrészt maximális világossági adaptatio után hosszabb ideig való tartózkodás erős napsütéses oldalon, esetleg még tágított pupillával elegendő ahhoz, hogy a sötétben való belépés első pillanatában még észrevehető legyen, másrészt ellenkező irányban is hosszú sötétségi adaptatio után is még annyira lecsökkenthető, hogy ingerül szolgálhasson.

Az értékek, melyekben az eddigi eszközök az eredményeket kifejezték relativek, ily relativ érték volna tehát itt is az ingerküszöbértéket úgy kifejezni, hogy a diaphragma scáláján leolvasott értéket 20, 400 vagy 8000-rel szorozzuk, aszerint, amint 1,2, vagy mindhárom lemez van kihúzva; ehelyett Nagel ennek reciproki értékét ajánlja, mely azután az érzékenység fokát adja; hogy pedig törtszámokkal ne legyen dolgunk 107-tel szorozza. Ez a relativ érzékenységi érték; ezt már most métergyertyaegységre átszámítva kapjuk a redukált érzékenységi értéket, melynek nagy előnye az, hogy adatai függetlenek a használt eszköztől. A készülékhez mellékelt táblázat mindezen értékeket az egyes diaphraginanyilás nagyságának megfelelően tartalmazza, úgy hogy az értékek könynyen leolvashatók; a vizsgálatnál csupán a diaphragma-nyilás nagyságát s a kihúzott lemeznek számát kell feljegyezni.

Az adaptometerhez még egy készülék tartozik, melynek lényege egy vörös világító pont, ez szolgál a vizsgálandó egyén számára irányitóul a sötétben, egyrészt, hogy az adaptometer megvilágított felszínét könnyen megtalálhassa, másrészt pedig a retina bizonyos körülírt részei-