Szemészet, 1918 (54. évfolyam, Rendkívüli szám)
1918-06-16 / Rendkívüli szám
8 Rados Endre dr. egyetemi tanársegéd, cs. és kir. tartalékos ezredorvos: Mozgósításkor 1914 julius hó 27.-én bevonult ezredéhez s mint zászlóaljorvosfőnök résztvett a szerémségi betörés visszaverésében, majd utána a szerbiai offenzivában. A harcztérről visszakerülve, 2 hónapig a szolnoki cs. és kir. tartalékkórházban dolgozott, majd 5 hónapig a pécsi tartalékkórház szemészeti osztályát vezette. 1915 augusztusában újra bevonult az akkor orosz fronton lévő ezredéhez, ahol mint ezred-orvosfőnök működött. Visszakerülve a harcztérről Prágába osztották be, ahol részint csapatnál, részint kórházban, részint az Elschnig tanár vezetése alatt álló egyetemi szemészeti klinikán dolgozott. 1916. év november végén visszakerült a klinikára. Gelencsér Miksa dr. egyetemi tanársegéd, cs. és kir. tartalékos ezredorvos: Az 1914 júliusi mozgósítás első napjától a harczszintéren működött 1917. évi júliusig. 1914 júliusban mint cs. és kir. tartalékos főorvos bevonult csapattestéhez, amely akkor a szerb határon foglalkozott. Résztvett ezzel a Szerbia elleni 1914. nyári offenzivában, majd az őszi offenziva folyamán a zászlóaljtól ugyanazon hadtest keretében egy sebészi kórházhoz került. Itten időrendben az első volt, a ki a harczszintéren szemészi működést folytathatott. A Szerbia belsejébe irányult rohamos előhaladásnál a folytonos vándorlásban ezt a működést fel kellett függeszteni. A visszavonulás után bekövetkezett harczszünetben a kórház a szükséghez képest átalakult fertőző kórházzá, ahol eleinte főleg cholerásokat, majd egyéb epidemikus betegeket is, köztük typhus exanthematicust gyógykezeltek. Ezen szolgálata közben maga is typhus exanthematicusban súlyosan megbetegedett. A rekonvalescentia alatt Budapestre is került házi kezelésbe és ezen rövid időre ottani szakszerű alkalmaztatását elvállalta és ezalatt a budapesti I-ső számú tartalékkórházban egy szemosztályt berendezett és vezetett, az Auguszta-barakkórház szembetegeit pedig ambulanter látta el. Egészsége helyreállván, az olasz háború megindultakor erre a harczszintérre tért vissza a régi hadtestéhez. Azóta ottan a harczvonal közvetlen közelében létesített egészségügyi intézetben a fertőzőkórház orvosfőnöke és egy hiánytalanul felszerelt tábori szemállomás vezetője, azokat a szembetegeket és -sérülteket, a kik nem kerülhetnek oda, más kórházakban consiliariter látta el. Ezen szolgálata folyamán typhus abdominalisszal fertőzte magát, súlyos megbetegedésével mindvégig egy harczszintéri kórházban maradt és már a rekonvalescentiában újból folytatta működését. A háború folyamán cs. és kir. tartalékos ezredorvos lett, legfelsőbb kitüntetései a hadiékítményes Ferencz József-rend lovagkeresztje, az I. Signum Laudis és a II. Signum Laudis a katonai érdemkereszt szalagján és a Vöröskereszt II. osztályú tiszteletjelvénye a hadiékitménnyel. Három évi megszakítás nélkül számított harczszintéri működése után a hadseregfőparancsnokság és a cs. és kir. hadügyministerium az egyetemi 1-ső számú szemklinikára, mint a hadsereg klinikai tartalékkórházába rendelte vissza.
