Szemészet, 1918 (54. évfolyam, Rendkívüli szám)
1918-06-16 / Rendkívüli szám
29 A nem trachomások átlagos ápolási időtartama tehát 23 nap, a trachomásoké 44 nap. Az utóbbi átlagidőt túlrövidnek kell mondanom, tekintve, hogy többnyire csak igen súlyos esetek kerülnek felvételre; oka a betegek türelmetlensége s indolentiája a bajukkal szemben, melynek éppen csak a legsúlyosabb subjectiv kellemetlenségeitől akarnak szabadulni s aztán hazamenve, ismét elhanyagolják. Jól tudom, hogy a trachomaellenes küzdelemben a kórházak feladata leginkább az volna, hogy a gyógyítást csak megindítsák s minél rövidebb idő múlva, szakértő orvos kezére bízva a beteget, megfelelő utasítással hazaküldjék, helyet csinálva új betegeknek. Hogy azonban ez kellőleg megtörténjék, attól, sajnos, az orvosaink is, a betegeink is még nagyon távol állanak! Az ambuláns betegek száma 1917. évben 2994 volt (1916-ban 2168). A helybeli betegek közül a nem okvetlenül kórházi ápolásra szorulókat lehetőleg ambulanter igyekszünk ellátni, hogy a kevés számú ágyat a valóban rászorultaknak tartsuk fenn Azzal a gyakran hallott panaszszal szemben, hogy a forgalmas ambulantia a kórházi személyzetet a fekvő betegek kellő ellátásától elvonja, azt kell mondanunk, hogy az ambulantia ápolása éppen a kórházi elhelyezésre szoruló betegek vitális érdeke. Tagadhatatlan, hogy az ambulantia a főorvos és a segédszemélyzet számára jelentékeny munkát jelent, a melynek kellő ellátása azonban csak időbeosztás kérdése. Enélkül kénytelenek volnánk számtalan, ambulanter éppen olyan jól kezelhető beteget felvenni s ugyanannyi súlyos beteget elutasítani. Az összes nagyobb műtétek száma 344 volt, az ambuláns műtéteket is beleértve. És pedig: műtétek a kötőhártyán 11, a szaruhártyán 39, a szivárványhártyán 70, a lencsén 95, az ínhártyán 8, a szemtekén 35, a szemizmokon 4, a szemhéjakon 72, a könytömlőn 10. Az osztály felszerelésén, mindjárt annak átvételekor, jelentékeny kiegészítéseket volt módomban eszközölhetni, a melyek engedélyezéseért úgy a közkórházi igazgatóságnak, mint a székesfőváros tanácsának legyen szabad köszönetemet kifejezni. Hangsúlyoznom kell, hogy tekintettel az anyagok mértéktelen megdrágulására, csak a legégetőbb szükségletek beszerzésére szorítkoztam. Az operáló műszerek kellő mennyiségű és minőségű pótlásán kívül különösen az asepsis kívánalmainak kellett megfelelni, autokláv és a szükséges operáló-fehérnemű beszerzésével. A műszerek sterilizálására az 1. számú egyetemi szemklinikán évek óta kitünően bevált száraz hevítést vezettem be. A kórtermekben kellő világításról gondoskodtam; magának a szobának egyenletes diffus esti világítását a szemet nem sértő homályos mennyezetlámpa szolgáltatja, míg a betegvizsgálásra villamos világításra átalakított Priestley-Smithlámpa szolgál, mely minden kórteremben a középen zsinóron függő áramconnectorba kapcsolható s így akadálytalanul körülhordozható. A szokásos gyertyalámpa ugyanis csak sötét szobában ad relative elegendő fényt, ott sem mindig; kellő világítás hijján nagyon sok finomabb részlet elkerülheti a vizsgáló figyelmét. Ugyanazért helyezek súlyt a villamos világítású, concentrált fényt adó idegentest-kivevő lámpapálczára is. A szaruhártyából eltávolított idegentest nyomán keletkező infiltratum vagy hosszabb izgalom oka majd mindig az észre nem vett maradék, ha diffus nappali vagy lámpafénynél történik az eltávolítás. Operálásra homlok-photophor szolgál, mely amellett, hogy a lámpát tartó külön
