Szemészet, 1916 (53. évfolyam, Rendkívüli szám)
1916-08-13 / Rendkívüli szám
9 váladékos trachomában szenvedők. Mivel itt a katonaság polgári házakba lett beszállásolva, a polgári lakosságot is megvizsgálta és igen sok trachomás beteget talált. Tartalék-kórházi szemosztályán 6 heti működése alatt napi 30—40 beteg mellett 26 trachomásat, köztük 10 újat talált. Mind régibb keletű trachoma volt, állítólag 3 a katonaságnál szerezte a trachomáját. Hasonlót észlelt a következő év telén a kárpáti falvakban, itt a hideg miatt a katonák a polgári lakókkal voltak közös helyiségekbe zsúfolva, ennek daczára azt tapasztalta, hogy a súlyos trachomák fertőzöképessége nem nagy. Csomós trachomával vonult be sok katona csapatjához, új megbetegedés a csapatban mégis alig fordult elő. A kezelés folyamán a trachomás csomók eltávolítására és a váladék-képződés megszüntetésére törekedett. A tapasztalt klinikus számára meglepő jelenség volt a súlyos trachomás folyamatnak az ép kötőhártyára való csekély fertőző-képessége. 6. Lauber Hans dr. egyetemi magántanár (Wien): Kassán 2455 trachomás katonát kezelt, ezek közül 536 gyógyult, illetőleg a trachomás századhoz utaltatott. 321 katonát küldött felülvizsgálatra. A trachomás századhoz utaltak közül 7-8 tért vissza recidiva miatt. A trachomás század több mint 600 embert küldött a harcztérre és jelenlegi állománya 1500 ember. 7. Schmeichler dr. egyetemi tanár (Brünn) a trachoma-barakkokról szól. 1914 szeptemberében Brünnben is létesült ilyen. Legnagyobbrészt nem fertőző súlyos és kevésbé súlyos trachoma-esetek fordultak elő. A létesített 5 barakk közül hármat fertőző trachomások számára szántak, mindegyikben 600 ember számára volt hely. A katonák vagy délelőtt lettek kezelve és délután gyakorlatoztak, vagy fordítva. Május 18.-án 450 katona lett a harcztérre küldve. A Prowazek-ié\e trachoma-tesíecskéket a trachomára jellemzőnek találja, jóllehet nem tartja a trachoma okozójának. Laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy nem minden eset kétségen kívül trachoma, a mit klinikailag trechomának tartanak. Trachomások kezelésénél igen ajánlatosnak tartja a gummikeztyük használatát. 8. Ifj. Liebermann Leó dr. egyetemi magántanár (Budapest): Különösen a katonaságnál a trachoma mechanikus kezelésének fontosságára figyelmeztet. Az a véleménye, hogy csupán mechanikus kezelésre: csomókinyomás- és üvegpálczamassage-ra inkább gyógyulna a trachoma, mint csupán orvosszerrel való gyógykezelésre azonban a kettő feltétlenül egyesítendő. Az erős gyuladás lezajlása után a mechanikus kezelés megrövidíti a trachoma gyógyulásának lefolyását. Az üvegpálczakezelést a beteg maga vagy segédszemélyzet is végezheti. Ez utóbbi körülmény a trachomás századnál való gyógykezelés szempontjából fontos, a hol az orvosnak csupán a felügyelet, az időközönkénti kontroll és a massage-ra el nem tűnő csomók kinyomása a dolga. Az üvegpálczázást cuprum-kezeléssel lehet kombinálni, mikor arg. nitr.-ecsetelés már nem indikált. E czélra 1—2*/o-os cuprum citricum kenőcsöt ajánl; különösen jó eredményeket ért el a 7erm/no/-kenőcscsel (cuprum citricum kenőcs, tubusban). 9. Waldman Béla dr. főorvos (Nagyvárad): Nagyváradon 6 hónap alatt4185 trachomás katonát kezelt; ezekből 5 trachomás menetszázad már a harcztéren van, a hatodik indulásra készen áll. Két szempontból vizsgálandó az a kérdés, hogy tud-e katonai szolgálatot teljesíteni a trachomás katona; először, vájjon a katonai szolgálattal kapcsolatos káros behatások miatt bajuk rosszabbodásával szemben rendelkeznek-e kellő ellenállóképességgel, másodszor, hogy a katonai szolgálat követelményeinek meg tudnak-e felelni. Mindkettőre igenlő a felelet. 10. Barlay János dr. ezredorvos (Budapest): 1915 február óta 3400 trachomás katonát kezelt, ezek közül 2100 trachomás századba lett beosztva. Azt tapasztalta, hogy a trachomás katonák gyógykezelése hosszantartóbb, mint a civilbetegeké. Az ok a kötöhártyának chemiai vagy mechanikai izgatása. Trachomás századba való beosztás előtt explosioszerüleg látta fellépni a művi izgatás által okozott kötőhártyagyuladásokat. A Kuhni-féle csomókinyomás csak kisebb jelentőségű kötőhártyagyuladást okoz. A trachomás századokba osztott katonákat csupán helyi szolgálat teljesítésére tartja alkalmasoknak. 11. Rados Endre dr. főorvos (Budapest): Katonai szempontból fontos, vájjon fertőző természetü-e a trachoma vagy sem. A hegképződéssel gyógyult trochomákat gyakran látta egyes katonáktól dohánynyal, mészszel, alkohollal, savakkal, alkaliákkal felújítani, miket így könnyen lehetett infectiosus trachomának tartani. A konkoly (agrostemma githago) szétporlasztott állapotban a kötőhártyazsákba vive nagy váladékképződéssel járó és a papillaris trachomához nagyon hasonló kötőhártyagyuladást idéz elő.
