Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
51 reflektoros pupillamerevségnek felismerésére módszere kiválóan alkalmas. Módszerének második phasisában rendes körülmények között az egyik szem elsötétítésére a másikon látatágulást látunk, ennek hiánya már fel kell, hogy hívja figyelmünket arra, hogy reflectorosan pupillamerev látával van dolgunk. Az erős szemhéjzárás után való szemnyitáskor a reflectorosan merev láta többnyire tágul (tehát mozog, de nem úgy mint a normálisán reagáló láta, a mely szűkül) vagy egyáltalán nem mozog. Módszerének 3. és 4. phasisában a látaszűkülés majd tágulás épp reflectorosan merev pupilláknál igen kifejezett. Módszerét eleinte csupán a régi módszerekkel fénymerevnek talált láták eseteiben alkalmazta, mint ellenőrző eljárást, ma már sok-sok száz esetben eszközölt vizsgálatai után, minden esetben így vizsgál s elégtételéül szolgál, hogy több gyakorló orvos jelentette ki előtte, hogy csak azóta tudják jól megítélni a láták viselkedését, mióta módszerét használják. A módszer előnyei: 1. A láták, minden zavaró reflextől menten jól láthatók, a mi a gyakorló orvos szempontjából igen fontos. 2. A convergentiával járó látaszűkülés, mint a fényreactio megítélését zavaró mozzanat teljesen ki van zárva, minthogy a szemgolyók a felfelé való tekintésben az élettani divergentiás állásban vannak. 3. Hysteriás, szimuláló egyének, tikörök, alkoholisták, gyermekek látavizsgálatát módszere igen megkönnyíti. 4. Neurológiai vonatkozásban több rendbeli megfigyelésre nyújt alkalmat (homlokizom, szemzáró izmok beidegzési viszonyai, vasomotoros ingerlékenység, Rosenbach-ié\e tünet, szédülésre vonatkozó panaszok észrevétlen ellenőrzése, agyrázkódáson átesett egyének sajátos viselkedése stb.). 5. Az erős szemzárás kedvező a retinának, a sötétségben való adaptálására, a mihez az esetek többségében a szemgolyók divergentiája melletti látatágulás is társul, úgy hogy a láták lehetőleg tág állapotban kerülnek megvilágítás alá. Módszerének ezen előnye különösen szembeszökővé válik borús napokon, mikor is daczára a kedvezőtlen világításnak mégis kielégítő eredményt kapunk. 6. Módszere alkalmazása mellett az ú. n. orbicularis reactio is jól tanulmányozható, mivel a jelzett fejtartás mellett az elemeit felső szemhéj alá jól lehet alálátni s így a látát jól lehet megfigyelni. A módszer hátrányai: 1. exacte az előírás szerint kell eljárnunk s néha türelemmel kell kitanítanunk a beteget. Vannak egyének, kik túlzottan erőlködnek az erős szemzárás alatt, mások szemnyitáskor ide-oda mozgatják szemeiket stb. Eddigelé csupán egyetlen egy esetben nem volt képes ily okok miatt módszerével vizsgálni. 2. Vannak kivételes esetek (eddig közel 300 pontosan megfigyelt eset közül kettő), kiknek jól reagáló látái erős szemzárás utáni vizsgálatban renyhén vagy nem reagálóknak imponálnak, azon ú. n. orbicularis reactióval járó látaszűkülés folytán, de még ezen esetekben is, ha sikerül az egyéneket rábírni, hogy ne erőlkedjenek túlzottan, eltűnik ez a látszólagos fénymerevség s a láták prompt szűkülése erős szemzárás után való szemnyitáskor láthatóvá válik. Ezen hátrány különben már csak azért sem csökkenti a módszer használhatóságát, minthogy minden esetben, melyben a rendes pupillajátéktól elütő viselkedést tapasztalunk, az összes ellenőrző vizsgálatokat kell alkalmaznunk. Vizsgálatai során az ú. n. orbicularis reactio mibenlétével is sokat foglalkozott s azt hiszi, hogy rájött e sokat vitatott tünet helyes magyará4*
