Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
22 vizsgálat a szabadban történik, akár jó látásélességet 50, 100 oxyoptriányit is megállapíthatunk ilyen módon. Mindez azonban természetesen nem számít tudományosan felhasználható számadatnak. Az 1 O.-nál kisebb értékek a vizsgálatra használt táblának 1 méteren belül való közelítésével határozhatók meg. Ha erre olyan Landoltféle jelt használunk, mely 5 méterről 5 0. értéket ad, a megjelölés egyszerűen történhetik, mert a szemtől való távolság méterekben kifejezve nagyjából az oxyoptria értékét adja. így feljegyezhetünk akár 0 75, 0'5r 0'25 0. értéket, vagy még kisebbeket is; de tudnunk kell, hogy az eféle vizsgálat nem juttatja a látásélességet tisztán kifejezésre, mert ilyen nagy szögben nézve a mutatott tárgyat, a szemmozgás és az alaklátás már mind nagyobb szereppel bír, igaz, hogy kisebb mértékben, mint akár a Snellen-íé\e betűkkel való vizsgálatkor vagy ujjak olvastatásakor. Ez különben szintén általánosan ismert tény. A látás hiányának jelzésére hosszadalmas mondatban vagy rejtvényszerű betűkkel való megjelölés helyett egyszerűen használhatnók: av = 0 feljegyzést. Sőt lehetne a tárgylátás hiányát így is jelölni, hogy Viso O. A 180° szögben megjelenő tárgy ugyanis végtelen nagy, mert 2 tg 180/2, vagyis 2 tg 90° — oc. Ilyen módon a tárgylátás hiányát kétféle módon is jelölhetnék: a „0“ az absolut zérusnak, az 1/180 0. a relativ zérusnak (——nek) lenne a jele. Ezzel czélszerűen tehetnénk különbséget a OC fényérzés nélküli és a fényérzéssel bíró tárgylátásnélküliség között. Az előbbit az abszolút vakságot O-sal, az utóbbit a relativ vakságot Visa O.-val jelölhetnők. A mondottakon kívül az oxyoptria-egységnek még a következő praktikus jó tulajdonságai lennének: Az oxyoptria 60-szorta kisebb a mai egységnél. A feljegyzésre kerülő számadatok tehát sem túlságosan nagyok, sem túlságosan kicsinyek nem lennének. A megjelölendő értékek ritkán kerülnének a százasokba, törtek pedig csak elvétve lennének szükségesek. A látásélességnek mai számértéke könnyen átszámítható O.-ba, mert a mainak egyszerű sokszorosa. A számérték a réginek 60-szorosa lévén, ezzel a számmal kell a visus mai értékét megszoroznunk, a mi , , . „ . . 5 5X60 300 1CA 6 360 könnyű szammuvelet. Pl. 2q v =- 20 = 20 = 5°'’ 12V= 12 = l öO 30 0. 3 v = 3 ■= 20 0. Még egyszerűbb a tizedes számokban jelölt visusszám átszámítása, a mi már azért is fontos, mert ez az elfogadott nemzetközi jelölésmód. Nem kell ugyanis egyebet tennünk, mint a tizedeket 6-tal szorozni, hogy megkapjuk a megfelelő O. értékét; pl. 0-4 v. = 24 0. A 60-as szám általában igen szerencsés, mert nem kevesebb, mint 12 egész számmal osztható maradék nélkül, azaz osztható l, 2, 3, 4, 5, 6, ÍO, 12, 15, 20, 30 és 60-nal. Ez azért kellemes, mert a legtöbb mai értéket egész számmal fejezhetjük ki, sőt l°-ban 60' lévén, még a látószög is legtöbbször egész perczekben fejezhető ki. Ez még szerencsésebb, mint a dioptrikus rendszerrel való számolás, a hol a gyűjtőtávolság igen sokszor végtelen tizedes törttel fejezhető csak,ki. A törtek kiküszöbölésének az a haszna is van, hogy két érték
