Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
92 utáni ablatióval magyarázhatunk. Quo ad vitám is kedvezőtlen a prognosis, a mennyiben a betegek nagy része néhány év múlva apoplexiában hal el. Míg általában a glaucománál végzett iridectomiát lényeges javulás szokta követni (tensio csökken, fájdalmak szűnnek, visus javul), addig — szerencsére elég ritkán — vannak esetek, hol iridectomia után a tensio állandóan fokozott marad, a csarnok többé nem áll helyre és nagy fájdalmak kíséretében a látás rohamosan megromlik, néhány héttel később azután némi sekély csarnok képződik, a nélkül, hogy a látásban javulás állna be. Ezen glaucomaalak kórképét Graefe2G írta le először, ki glaucoma simplexnél észlelte az esetek 2%-ában s glaucoma malignum névvel jelölte. Ma már tudjuk, hogy ez gyuladásos glaucománál is előfordul, ezért glaucoma malignum név alatt az oly eseteket foglaljuk össze, hol rendes lefolyású műtét után a csarnok nem áll helyre, a tensio fokozott marad és nagy fájdalom s gyuladásos tünetek kíséretében a szem megvakul. Ily glaucoma malignum néhány esetét volt alkalmunk észlelni. 1. Sz. P. 50 éves nő, felvétetett 1907 február 8.-án. 4—5 év óta több ízben elborult mindkét szemén látása, olykor színes karikákat látott a lámpa körül. Jelen állapot: Jobb szem : 3 4 5/io+ 05 D 5/,. Bal szem: B/1S ünj. Mindkét szemen a csarnok igen sekély, tensio fokozott; jobb látótér szabad, bal alul-kívül nagy fokban beszűkült. Február 9.-én. Iridectomia o. u. műtét sima lefolyású volt; másnap egyik szemen sem áll helyre a csarnok, később nagy fájdalmak lépnek fel, melyek csak morphium-injectiókra szűnnek. Február 27.-én sclerotomia a jobb szemen, mire fájdalmak szűnnek, kibocsájtáskor csarnok egyik szemen sincs, a látás mindkét szemen egyformán, hiányos fényérzésig romlott le. Egy évvel később újból jelentkezett, mindkét szemen emelkedett tensióval, hiányos fényérzéssel, igen sekély csarnokkal. Bal szemen ekkor sclerotomia posteriori végeztünk, de állapota semmit sem javult. 2. W. K. 39 éves nő, felvétetett 1908 július 6.-án. Jobb szemén 2 év óta nem lát, bal szemen egy idő óta prodromák. Jelen állapot: Jobb szem V—fénysejtes. Bal szemen V5/,„-j-l-5 D s/7. Jobb szem: sekély csarnok, atrophiás iris, borús közegek. Bal szem; kissé segély csarnok, egyébként ép. Július 8.-án. Iridectomia o. u. műtétet követő napon mindkét szem belövelt, csarnok helyét sanguis foglalja el; kibocsájtáskor a bal szem látása : fényérzés jó, loc. minden irányban a centrumig szűkült. 3. D. F. 66 éves nő, felvétetett 1908 márczius 19.-én. Bal szemén absolut glaucoma. Jobb szemen több ízben prodromák, látás: 5/15, sekély csarnok, középtág pupilla, üstszerű excavatio. Márczius 21.-én. Iridectomia o. d., mely után csarnok többé nem áll helyre, tensio emelkedések fájdalom kíséretében, ugyanily állapottal távozik a beteg. 4. L. J. 65 éves, felvétetett 1910 január 28.-án. Jobb szem gyuladásban pusztult el (phthisis bulbi d.), bal szeme» V» év óta időnként elborul látása. Bal szem visusa 5/2o, tiszta közegek, excavatio, tensio fokozott. Január 31.-én. Iridectomia o. s., másnap csarnok nem áll helyre, iris közvetlen a cornea hátulsó falának fekszik; 3 hét után csarnok még nincsen, nagy fájdalom, tensio-emelkedés. Visus: fényérzés 3 m. loc. csak alul és kívül. Egy nagyon érdekes s tanulságos eset volt a következő: 5. J. R. nőbeteg, 1908 őszén vette észre, hogy bal szemén rosszul lát. Bécsbe ment, hol műtétet ajánlottak; akkori lelet (melyet utólag megkaptunk): Jobb szemen visus — 2'0 D-val 0'6, egyébként ép. Bal szemen visus — 2'0 D-val 0 4, felül-belül szűkült látótér, papilla halvány, excavált, tensio a normálisnál nagyobb. A műtét meg is történt s utána a csarnok nem állt helyre, tensio rendkívül fokozott lett, rövid idő múlva a lencse elszürkült; ennek eltávolítása után heves roham, a seb megnyílik s nagymennyiségű üvegtest ékelődik bele. A nagy fájdalmak miatt azután enucleálni
