Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
83 súlya sem kifogásolható, egyetlen számbavehető hátrány a kosmetikus szempontból való előnytelensége, a mi azonban ily fontos előnyökkel szemben csak másodsorban jöhet tekintetbe. Alakja a 3. és 4. ábrán látható. Ugyancsak a Carl Zeiss-gyár készíti. Végül még néhány szót a cylindrikus lencsékkel való combinatiókról. Az összes anastigmatikus üvegeken, mint láttuk, csakis gömbfelületek (és a Gullstrand-féle hályogüvegnél asphaerikus felület) jöhetnek alkalmazásba, síkfelületek nem. így tehát, ha cylindrikus combinatio szüksége forog fenn, nincs oly síkfelületünk, mely egyszerű cylindrikus felülettel volna helyettesíthető. A cylindrikus hatás e szerint csak az egyik vagy másik gömbfelületen alkalmazható, a gömbfelületnek ú. n. torikus felületté való deformálása által. A torikus felület tulajdonképpen ellipsoid felület, olyan, melynek egyik fődélője legnagyobb, a másik, reá merőleges fődélő legkisebb görbületi sugárral bír, tehát teljesen hasonlő az astigmatikus cornea felületéhez, vagy hozzávetőleg a tojás oldalsó felületéhez. E torikus felületek előállítása és a másik (sphaerikus, vagy a Gullstrand-üvegnél asphaerikus) felületekkel való combinálása elvi nehézséget nem, csak technikai nehézséget okoz és érthetővé teszi a ^phaero-torikus, még inkább a Gullstrand-féle asphaero-torikus anastigmatikus szemüvegeknek aránylag magas árát. V. Uj fényérzésvizsgáló lámpa. Szerkesztette: ifj. Liebermann Leó dr., az I. sz. szemklinika tanársegéde. A fényérzés vizsgálását többnyire gyertyával szokták végezni, oly helyeken is, a hol villamos világítás áll rendelkezésre, egyrészt, mert a fényérzés általánosan elfogadott quantitativ mértéke egy gyertyafény, villamos lámpák pedig csak 5 gyertyától kezdve vannak általános használatban, másrészt villamos asztali lámpával, hosszú zsinór segítségével a szükséges távolságra — 5 méterig •— menni kényelmetlen. Azonban a gyertyának is vannak kényelmetlen oldalai: a meggyújtástól eltekintve különösen az, hogy a fény eltakarásánál nagyon kell vigyázni arra, hogy reflektált fény ne jusson a beteg szemébe, mely, különösen ha fehér kabát van a vizsgálón, jó fényérzés esetén eléggé észrevehető s így különösen a localisatio vizsgálatánál sokszor megzavarja a beteget. Ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy a gyertyalángot ferde helyzetben közvetlenül reátartott táblával annyira eltakarjuk, hogy a láng a tábla alatt éppen csak egy kissé ég, de majdnem semmit sem világít. Csak így kerülhető el, hogy a localisatio vizsgálatánál a beteg kövesse a fényt, a mi természetesen meghamisítja a bemondásokat. Hogy ezen mindenképpen primitiv eljárás mellett a gyertya a tábla alatt akárhányszor ki is alszik, azt tapasztalatból tudjuk. E hiányokon van hivatva segíteni az itt ábrázolt villamos függőlámpa, melynek lényeges része egy a szokásosnál kisebb, névleg egy gyertyafényű, 100 vagy 110 voltos áramba közvetlenül bekapcsolható kis izzólámpa, mely egy kb. 15 cm hosszú, pálczaalakú tartóba van helyezve és vastag üvegből készült burával védve. A tartópálczában van a kikapcsoló, és pedig nem csavaros, hanem rugós nyomókapcsoló, 6*
