Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
177 tükröző-, betegvizsgáló-, gyógykezelő- és kis tükröző-szobák, továbbá laboratóriumok, könyvtár, igazgatói szoba és két tanársegédi lakás. A felesleges és feleslegessé tehető hely kihasználásával a 24 ágy elhelyezése a következő módon vált lehetségessé. Az L formájú épület hosszú szárának közepén levő főbejárótól jobbra kevés átalakítással elkülönített, széles folyosóval bíró 4 szobában talált elhelyezésre a 24 ágy. A tanterem és hallgatók nagy tükrözője megmaradt a maga helyén. Az épület szegletében volt tanári szoba, könyvtár-előszoba és az egyik laboratóriumi szoba helyén van a betegvizsgáló-, betegkezelő- és tükröző-szoba. Az L rövid szárának végén, a nagy optikai műszerek elhelyezésére szolgált nagy szoba most az igazgatói és könytári szoba együtt. A klinika régi berendezése mellett váróhelyiségnek a szobák előtti folyosó szolgált. Az új berendezéskor, a torlódás elkerülése végett is, egy 50 beteget befogadó üvegfalú várószobát épitettek a főbejárótóí balra a szegletben. Az egész 7000 korona költséggel járt. Hogy egy tarthatatlanná vált állapotot megszüntessünk, eszközöltük ki e trachomaosztályt, ugyanis a férfiosztályon egy kis elkülönített szoba két ágyas helyét pótlandó, kénytelenek voltunk a férfi trachomás betegeket a jóval nagyobb női osztály elkülönítő "szobáiban elhelyezni. A női osztályon 8 ágygyal egy trachomás szobánk van s mellette 2 kis kétágyas szoba, ragadós bajúaknak. A trachoma elleni küzdelemben ily csekély számú ágy mellett munkánknak alig lehetett látszatja. A túlnyomóan igen szegény trachomás földmunkás vagy napszámos a városban tartózkodva, mint bejáró beteg nem gyógykezeltethette magát. Akárhányszor bőváladékú, tehát igen fertőző súlyos trachomások felvételét helyhiány miatt vissza kellett utasítanunk. A kulturális elmaradottság, nagy szegénység, óriási indolentia mellett is a városba kényszerült és visszautasított beteg soha többet vissza nem jött s csak állandó helyhiányban szenvedésünk hírét vitte, pedig Kolozs vármegyének és a szomszéd vármegyének alig van járása, a honnan trachomás klinikánkon meg nem fordult volna. Másrészt, s a mi hazánkban igen fontos, a trachomagyógyítást sikerrel tanítani, a mi csak úgy lehet, ha kellő számú ágyunk, vagy forgalmú beteganyagunk van. Több ágygyal rendelkezve, vállvetve a közigazgatással több sikerrel vehetünk részt a szegény nép ez Isten ostorának nevezett betegség tovaterjedésének megakadályozásában s a már fertőzöttek gyógyításában. A betegforgalom fő számadatai következők: Maradt 1911-ről 58. Felvétetett 1912-ben 833. Távozott 831. Maradt 1913-ra: 54. A járóbetegek száma volt: 4210. A következő összeállítás a gyógykezelt betegek gyógyítási eredményeit mutatja: Az egyetemi szemészeti klinikán az 1912. évben végzett nagyobb műtétek közül: szemhéjon 40, orbitán 28 (ezek közül 26 enucleatio), könyszerven 16, kötőhártyán 8, szaruhártyán 32 (4 amputatio bulbi), sclerán 18, szivárványhártyán 98 (80 iridectomia), lencsén 184 (138 Graefe-műtét), szemizmon 8, összesen 433 műtét végeztetett. A klinikára felvett betegek betegségük szerint: conjunctiva bántalmai: 258 (106 trachoma), cornea bántalmai 159, sclera bántalmai 9, uvealis tractus 44, retina és opticus 29, glaucoma 41, lencse 161, bulbus (atrophia, idegen test) 24, üvegtest 14, izmok, idegek 17, szem-12
