Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
163 volt a canalis hyaloideus. Bár e módszer nagy technikai készséget igényel, Stilling minden egyes szemben ki tudta mutatni az üvegtest■csatornát. Mint említettük, Stilling adatai hosszú időn keresztül általános elismerésben részesültek. Az első kétkedő szót Cirincione ejtette ki 1902-ben, azon nézetének adva kifejezést, hogy az üvegtestcsatorna a kifejlett emlős szemének nem állandó alkatrésze.3 E nézethez Cirincione azonban inkább csak elméleti okoskodás segélyével jutott s így nagyobb hatásra Stilling vizsgálataival szemben nem is számíthatott. Az első, a ki positiv vizsgálatok alapján vonta kétségbe Stilling vizsgálatainak helyes voltát, Wolfrum M. volt 1907-ben megjelent, az üvegtest fejlődését tárgyaló dolgozatában.4 Majd a következő évben az említett szerző külön dolgozatban 5 támadta meg a csatorna állandó előfordulását. De Wolfium első értekezésével egy időben egy másik dolgozat is jelent meg, melynek szerzője Schaaff,6 * a mely Stilling vizsgálatainak eredményét a maguk egészében megerősíti. E két, egy időben megjelent és egymásnak teljesen ellentmondó dolgozat nagy érdeklődést keltett és így a Wolfrum által kimondott nézet rendkívül heves vitának lett okozója, melyben Schaaff nézete mellett Bribach7 is állást foglalt (1910), sőt még a csatorna felfedezője8 9 is felemelte e vitában szavát, első dolgozatai eredményének helyességét bizonyítva. A vita, melynek színtere végig a Graefe’s Archiv volt, eldöntetlenül maradt félbe, a mennyiben mindkét fél megmaradt nézete mellett. Wolfrum, Schaaff és Bribach vizsgálati módszerei lényegükben megegyeztek Stilling eljárásával, a mennyiben mind festéknek az üvegtestre való reácseppentésén alapultak. Csak a legutóbbi időben használta fel e téren Burdon-Cooper9 az entopia vizsgálati módszereit. 3 Cirincione: Tratto jaloideo persistente. La Clinica oculistica. Agosto 1902, p. 1009. 4 Wolfrum M.: Zur Entwickelungsgeschichte und normalen Structur des Glaskörpers. v. Graefe’s Archiv für Ophthalmol. Bd. 65, 1907, p. 220. 5 Wolfrum M.: Zur Frage nach der Existenz des Glaskörperkanales. v. Graefe’s Arch. Bd. 67., 1908, p. 370. Későbbi dolgozatai: Zur Bemerkung Prof. Stilling’s betreffs: „Zur Frage nach der Existenz des Glaskörperkanales.“ im Arch. f. Ophthalmologie Bd. 69. Archiv für Ophth. Bd. 70, 1909, p. 236. Ist das konstante Vorkommen der Glaskörperkanales Kunstprodukt oder präformierte Struktur, v. Graefe’s Arch. f. Ophth. Bd. 73, 1909, p. 213. 6 Schaaff E.: Der Centralcanal des Glaskörpers, v. Graefe’s Arch, f. Ophth. Bd. 67, 1907, S. 58. Későbbi dolgozatai: Das konstante Vorkommen des Centralcanales des Glaskörpers, v. Graefe’s Arch. f. Ophth. Bd. 71, 1909, p. 186. Nochmals zur Frage nach dem konstanten Vorkommen des Centralcanals des Glaskörpers, v. Graefe’s Arch. f. Ophth. Bd. 75, 1910. ^ Bribach E.: über den Centralcanal des Glaskörpers, v. Graefe’s Archiv für Ophth. Bd. 76, 1910, p. 203. 8 Stilling J.: Bemerkung zu der Mitteilung von Wolfrum : Zur Frage nach der Existenz des Glaskörpercanales. von Graefe’s Archiv für Ophth. Bd. 69, 1909, p. 192. 9 Burdon-Cooper J.: Entopic researches on the structure of the vitreous. Ophthalmic Review, 1908, p. 357. 11*
