Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
154 deával. A nasalis felszínen is keskeny szabad rés után mintegy 2 mm.-nyi területen a chorioideával ismét összetapad. Az orsószerű képződmény nagysága hosszanti átmérőben 8 mm., vastagsági irányban 21/2 mm.; az orsóhoz csatlakozó ellapult és megvastagodott retinarészlet nagysága 3 mm.-t tesz ki. A bulbus hoszszanti átmérője 247a mm., úgy hogy ezek szerint a hátsó póluson levő képződmény a hossztengelynek 1/10 részét foglalja le és így az igen kis daganatok közé sorozható esettel van dolgunk. A nasalis félen a retinában egy-egy elszórt, a mellső rétegekre szorítkozó, kis, különálló gócz látható. Más szabad szemmel is, de még inkább kis nagyítással szembeötlik, hogy ezen orsóalakú képződmény hasas részében egy erősebben festődő, nagyjában köralakú centrális tömb foglal helyet, mely éles határral különül el a szomszédos, aránylag sejtszegényebb, de még mindig elég sejtdús szövetektől. (L. 2. ábra.) Ezen központi terület rajzolata is más, mint a környezeté. 2. ábra. Az orsónak úgy nasalis, mint temporalis hegyesen kihúzódó részei a retinára csak ráfekszenek és mint a részletes leírásnál látni fogjuk, avval még a legtávolabbi pontokon sem olvadnak össze. A következőkben bennünket főképpen ezen orsóalakú képződmény foglalkoztat és csak a teljesség kedvéért kell kitérni a szem mellső részeinek elváltozásaira is.