Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
120 a sejtkonturok jól láthatók. A legfelső hámrétegben hosszúkás, elnyúló, keskeny vesiculák, helyenkint ezek falzata felpattant s ez okozza a szaruhártya felszínének egyenetlenségét. Az összes hámrétegekben, főleg azonban az alsókban leukocyták vannak elszórva. A substantia propria kötőszöveti kötegei kissé el vannak tolva egymástól, a miáltal keskeny, fehér űrök választják el a parallel futó kötőszöveti kötegeket. A Descemet-hártya rózsaszínűre festődött, egynemű, homogen csík alakjában látható, endothelsejtjei normálisak. Közvetlenül az endothelsejtekhez csoportokban vannak tapadva vörös vérsejtek, bennük leukocyták és lymphocyták vannak elszórva, néhol barnás-fekete pigmentszemcsékből álló nagy, feketés színű pigmentrögök, továbbá egynéhány gömbölyű, sötétre festődött, nagymagvú sejt. 1. ábra. Edinger, F: 4 objectiv (Brennweite 30 mm.), 4. számú okular. Excavatio nincs, a n. opticus mindkét oldalán kifejezett cavernosus degeneratio. A cavernák száma és nagysága felfelé haladólag növekedik. Az iris egészben kissé előre van tolva s igen erősen pigmentált, a stromában mindenütt nagy pigmentrögök vannak szészórva. A szokottnál jóval nagyobb mennyiségű kötőszöveti rostot tartalmaz. Véredényeinek lumene szűk s falzatuk hyalinosan degenerált. A papilla n. optici feletti metszési seriában a temporalis oldalon synechia perpherica, itt az iris elülső felszíne laterálisán odafekszik a corneához, a közöttük levő űrben eosinnal kissé megfestődő finom szemcsékből álló mássá van, a tulajdonképpeni összeköttetést az iris elülső felszíne, illetőleg a ligamentum pectinatum és a Descemet-hártya endothelja között tüskés sejtek létesítik. Ezen összeköttetés megszakadásánál jól festődött epitheloid sejtek vannak felhalmozva, a melyek innen az iris elülső felszínére is követhetők. Az irispigment epithelrétege ektropinizált. Az irisben mindenütt kisfokú
