Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
98 térése adott okot a látszólagos opticus-coloboma diagnosisának felvételére. Épp ezért oly eseteknél, hol csak szemtükri vizsgálat történt, csupán annyit mondhatunk, hogy coloboma van jelen az opticus betörésénél. A helyes diagnosis megállapításához feltétlen hozzátartozik a szövettani vizsgálat s ez az oka, hogy oly kevés valódi opticus-colobomát találunk közölve az irodalomban. Az opticus-coloboma rendesen egyéb fejlődési anomáliákkal együtt szokott előfordulni (chorioidealis coloboma, persistáló erek, fibrae medulläres) s leggyakrabban mikrophthalmussal. A szemtükri kép nagyjában egy kékes-fehér, ovális alakú excavatio a papilla területében, pigment-szegélylyel övezve; nagysága a papilla normális mérete és annak többszöröse között váltakozhat. Az erek Caspar által leirt 3 typus szerint jelennek meg és pedig az egyik typus szerint az összes erek az excavatio alsó szélén jönnek elő; a másiknál a középen, vagy a felső szélhez közel, s szabályos lefutásúak; a harmadiknál az excavatio szélein jönnek elő szabályszerű elrendeződéssel. A látásélesség teljes lehet, de legtöbbször amblyopia van jelen normális látótérrel. Az opticus-colobomának rudimentaer alakját képezi a lefelé néző conus, melyet Wollenberg feltűnő számban talált elmebetegeknél; úgy hogy ő ezt az elmebetegségre való veleszületett hajlam egyik jelének tekinti. Néha nehéz mégkülönböztetni e conust az opticus-colobomától; természetesen a nagyobb niveaudifferentia, a nagy kiterjedés coloboma mellett szól, s újabban Stock és Szily által leirt peripapillaris ectasiák, melyek egész 15’0 dioptria törési differentiát mutatnak. A lefelé néző conus rendesen fénytörési anomáliával van együtt, főleg astigmatismussal (astigmatismus fundi Szily). Az irodalomban eddig igen kevésszámú coloboma nervi optici esete lett kórszövettanilag leközölve; az alábbiakban egy ily opticuscoloboma szövettani leletét van alkalmam leírni; a bulbus egy 21 éves leánytól van, kinek jobb szemén — cyl. 1 5 D. V = 5/10, ép szemfenék; bal szem (enucleatio előtti lelet): strabismus convergens, papilla fényre nem reagál; szemfenéki kép : coloboma chorioideae et nervi optici. Visus: excentrikusán V2 méterről olvas ujjakat. Bulbus méretei: hossza (mellső pólus, hátsó pólus) 22 mm., szélessége aequatorialis középérték 23'0 mm., a metszetek iránya: függőleges meridiánban anterio-posterior metszet, cornea vastagsága középen 0'9 mm., széle felé TO mm., mellső csarnok 3 mm. mélységű. A sclera legvékonyabb az aequator és hátsó pólus között az alsó bulbusterületeken. Az opticus felé fokozatosan vastagodik és a normálisnál is vastagabb lesz a nerv. opt. szomszédságában, a hol erősen hátradomborodik és még a centrális medialis metszeteken egyszerű íves dombban hajlik a nerv. opt. basalis hüvelyéhez, addig a centrális laterálisaknál még egy sekély árkot is alkot, a mi által ezen scleradomb és a duralis hüvely között hátrafelé nyílt rés képződik, a melyből újabb keskeny scleralis nyelv emelkedik a nervus opticus felé és újabb eresztéket alkot, a mely az előbbinél mélyebbre terjedő, úgy hogy mintegy scleralis lebenyt képvisel a nerv. opt. basisa körül. Bizonyos metszeteken, melyek ezen utóbbi szűk rést rézsut érték, látszólagos zárt rés képződött, a mi a seriesmetszetek áttekintése nélkül téves magyarázathoz vezethetne, a mennyiben a nervus opticus hüvelye és a sclera által
