Szemészet, 1912 (49. évfolyam, 1-4. szám)

1912-05-19 / 1-2. szám

megnyerje a lakosság bizalmát. Ezért 1903 óta az a törekvés, hogy a járólagos gyógyítás az állandó orvosi személyzet kezébe jusson, és pedig olyanokéba, a kik a trachoma-tanfolyamokon részt vettek.

1906-ban már csak 18 trachomaorvos volt alkalmazásban s 35 községi s körorvos részesült trachoma-átalányban, 32 orvos pedig 200—300 korona jutalmat kapott.

1911-ben 12 trachomaorvos tett szolgálatot, ezek között még mindig 5 szigorló orvos, 90 községi s körorvos pedig átalányban, 35 pedig jutalomban részesült.

A járólagos gyógyítás költségei kb. 100.000 koronával terhelik a kincstárt.

Ezen a trachoma járólagos gyógyítását végző orvosok támogatása, s helyenkint ellenőrzése okvetlenül szükséges. Ennek legczélszerűbb módja, ha a vidéki szemkórházak vezetői képviselik a közbeeső fórumot — úgy mint ezt ismételve javasoltam.

Minthogy azonban a felvidéken még nincsenek szemkórházak s legjobb esetben is több év fog eltelni, míg a hálózat minden góczpontja elkészül, addig okvetlenül szükséges, hogy ezen nagyon fertőzött területekre 2—3 olyan szakember küldessék ki, ki a védekezés ellenőrzésére és irányítására kellő jártassággal és tapasztalattal rendelkezik.

* *

*

Annak szükségét, hogy a katonai és polgári hatóságok karöltve járjanak el a trachomaellenes küzdelemben, mindkét oldalról már rég belátták. Történtek is intézkedések, melyek a trachomás katonák szabadságolásának és a katonaság elszállásolásának módját szabályozták (110.000/1903. sz. rendelet is). De azon körülmény, hogy a trachoma a katonai szolgálat alól mentesít, a hadköteles korban levők gyógyításának nagy akadálya. Ezen kérdés megvitatására és az együttműködés módjának megállapítására 1896 deczember hó 17. és 18.-án a honvédelmi ministeriumnak képviselői tanácskozást tartottak.

Az értekezlet nem tudott megállapodásra jutni. Minthogy azonban az ellentétek csökkentése sikerült, a tárgyalások újból való felvételére tettem javaslatot. Tisza István gróf minister úr 1904 junius hó 3.-ára vegyes értekezletet hivott össze, melyen a cs. és kir közös hadügyministerium, a m. kir. honvédelmi és a m. kir. belügyministerium képviselői vettek részt. Az értekezlet megállapodásra jutott, melynek végrehajtása azonban csak a véderőtörvény módosításával lehetséges. A belügyministeriumnak ugyanis az a javaslata, hogy azon sorozó járásokban, a hol a trachoma nagyobb mértékben fordul elő, a hadi szolgálatra különben alkalmas hadkötelesek már az előállítás alkalmával besoroztassanak. Kivétetnek azok, kiknek kötőhártyáin a trachoma kiterjedt zsugorodást és hegedést, a szemhéjakon rendellenes állást, a szaruhártyán maradó homályokat okozott. A besorozottak julius hó 1.-én katonai kórház szakértő vezetése alatt álló szemosztályára vétetnek fel. A tényleges trachomában szenvedők gyógyulásukig, de legfeljebb ugyanazon év deczember hó végéig a kórházban tartatnak A katonaorvosok kiképzéséről a trachoma diagnostikájában és gyógyításában gondoskodás történik.

Ezen megállapodások eredménye a véderőről szóló törvényjavaslat 41. §-a, mely módot nyújt arra, hogy a honvédelmi minister a had-