Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-07-16 / 2. szám
74 3. Blaskovics László: Néhány megjegyzés a csarnoköblítésről múlt évben tartott előadásomra. T. E.! Úgy tudom, hogy tavalyi javaslatomra néhány tagtárs megkísérelte a- szemcsarnok kimosását hályogmütét után. Minthogy időközben múlt évi előadásom egy tévedésére bukkantam, engedjék meg, hogy ezt helyreigazítsam. Azt ajánlottam ugyanis, hogy a csarnok öblítésére 0'7%-os konyhasóoldatot használjunk. Ez az oldat ugyan az élettani konyhasóoldat határain belül van, de erre a czélra mégis híg. Mikor ezt ajánlottam, nem gondoltam arra, hogy a csarnokvíz osmosis-nyomása jóval nagyobb a vérénél. Udránszky-nak „A látás élettana“ czímü munkája szerint a csarnokvíz osmosis-nyomása 0959—1‘026%-os konyhasóoldatnak felel meg. Egy esetben alkalmam volt továbbá meggyőződni arról, hogy a szaru endothelje mily kényes a földuzzasztással szemben. Véletlenül destillált vizet használtam ugyanis a csarnok kimosására. Másnapra a szaru majdnem teljesen átlátszatlan, szürkés-fehér lett. Nagyobb baj ugyan nem származott a dologból, mert a borusság két hét alatt teljesen föltisztult, de mégis arra intett ez az eset, hogy talán addig sem használtam helyes oldatot, mert hiszen — mint tavalyi előadásomban említettem — többször láttunk némi homályt a szaruhártyában a mosás után. Hogy a csarnokvíz osmosis-nyomásának határain belül melyik értékhez közelebb eső konyhasóoldatot használjunk, abból dönthetjük el, hogy valószínűnek kell tartanunk, hogy az endothel inkább szenved a duzzasztástól, mint esetleg némi nedvelvonástól. Hiszen az újból képződő csarnokvíz töménysége is nagyobb a rendesnél és ettől nem látunk bajt. Ezért a magasabb értékhez közelebb álló 1%-os konyhasóoldatot használom ma a csarnok öblítésére. Ez az oldat sterilezéskor a főzéssel némiképp töményebb lesz s így még inkább közeledik vagy talán tűi is haladja az 1026%-os értéket. Az 1%-os oldattal tett tapasztalatok igazolják a mondottakat, mert azóta jóval kisebb vagy semilyen borusságot nem észlelünk csarnoköblítés után. Bátorkodom tehát az 1%-os konyhasóoldatot ajánlani a tisztelt tagtárs uraknak. Engedjék még meg, hogy rámutassak a csarnokmosás egy hasznára, melyet tavaly óta tapasztaltam. A csarnoknak sebrepedéskor támadó megtelése vérrel, mint ismeretes, néha elég nagy izgalmat kelt. A legtöbb esetben be lehet várni a vér fölszívódását, de egyszer-másszor mégis pungálásra kerül az ilyen eset. Csapoláskor többször észleljük, hogy milyen nehezen távolodik el a vér a csarnokból. Rendesen nem is sikerül ez teljesen, hanem egy részt még mindig fölszívódásra kell bíznunk. Ezt a bajt lényegesen csökkenthetjük a csarnok kiöblítésével. Alul a szaruban lándzsával készítjük a sebet épp úgy, mint másféle csapoláskor. Ezután végezzük az irrigálást, a mi könnyen hajtható végre kisebb seben át is. Igen szép eredményt lehet ezzel elérni, mert a vér teljesen kiürül s a szem már másnapra egészen megbékél. Igaz, hogy vérpogácsa esetén az eltávolítás nem olyan tökéletes, de ilyenkor is jobban sikerül vízsugárral, mint David-kanállal való nyomogatással. Végül fölemlítek még egy esetet, melyben a mosás kitűnő szolgálatot tett. Sérüléses, duzzadó hályogról volt a szó, melyet pungálni kellett. A seb készítése után alig hogy egy kevés kéregrész távolodott a csarnok
