Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)

1911-04-02 / 1. szám

54 2. vagy az arsenobenzol hatása következtében felszabadult spiro­­chaeta-endotoxinok mérgező hatása, 3. avagy az elégtelen adag következménye, a mennyiben az elhalás­nak induló spirochaeták továbbterjednek, de az is lehetséges, hogy az arsenobenzol egy körülírt helyen lokalizált spirochaetákat felszabadítja s ezen mobilizált spirochaeták a vérkeringés útján a szem belsejébe jutnak. Végeredményben tehát lues-recidivának tekinti az injectio után fel­lépő tüneteket; ha klinikailag a lues gyógyult, mégis lehetséges, hogy egyes spirochaeták az arsenobenzol hatásának ellentálltak; hogy ezen túlélő spirochaeták újból szaporodnak a szervezetben s újabb specifikus elváltozásokat idézhetnek elő, arra számos példa van más organikus kórokok által előidézett betegségeknél; így pl. tuberculosisnál, hol a már eltokolt tuberculosis-bacillusok ismét okozhatnak tuberculosisos tüneteket és metastasisokat, ha azok újból mobilizáltatnak. Az arsenobenzol-injectio után fellépő szemizombénulás 2 esetéről számolt be Stern mult év novemberében, midőn is e tünetet lues hatá­sának tekintette; egy újabb észlelés kapcsán azonban hajlandó ezt az arsenobenzol rovására Írni; az eset a következő: Egy férfi, ki 1909-ben inficiálta magát, több heti higanykúra után injectio végett jelentkezett; betegnél luetikus tünetek nem voltak. Wasser­­mann-reactio negativ volt, de miután a beteg mindenáron óhajtotta, október 10.-én 0'5 gr. arsenobenzolt kapott. Utána a beteg igen jól volt, súlyban gyarapodott. 1 hó múlva kettős látásról panaszkodott s az ekkor megejtett szemlelet szerint bal szemen paresis muse, obliquus sup. van jelen az abducens kisfokú gyengeségével. Visus 5/5. Jobb szem látótere a zöld és vörös iránt szűkült, bal szemen csak a zöld szín iránt. Szemfenekek épek. Stern e szemtüneteket — mint említeftük — kétségtelenül az arsenobenzol hatásának tulajdonítja. Igaz ugyan, hogy szemizom bénu­lások a lues korai szakában is előfordulnak, de ezek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak, most pedig 200 salvarsannal kezelt esetnél rövid időn belül hármat észlelt. Lues felvétele ellen szólt a Wasser­­mann-reactio negativ volta, accidentalis ok felvételére pedig semmi alap; betegnek rheumatikus fájdalmai sohasem voltak s jelenleg is ennek semmi tünete nincs. Irodalom : Hesse: Lieber den Einfluss der neuen Ehrlich’schen Syphilistherapie auf luetische Augenkrankheiten. Hippel: Sitzungsberichte. Klin. Monatsblätt. 1911 január. Sandmann: Sitzungsberichte. Klin. Monatsblätt. 1911 január. Flemming: Wirkung von Salvarsan auf das Auge. Archiv für Augenheilkunde. Karl Hess. LXVI1I. Band. 3. Heft. Tobias: Ein Beitrag zur Wirkung von Ehrlich-Hata 606 bei Augenkranken. Klin. Monatsblätt. 1911. január. Stern: Ein weiterer Fall von Augenmuskellähmung nach Salvarsan. Deutsche med. Wochenschrift, 1911. 1. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents