Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
I elutasítani. A kórház kibővítése tehát, hacsak visszafejlődését nem akarjuk, elkerülhetetlenül szükséges. Hálával tartozom a belügyi kormánynak, hogy e körülményt méltányolva, az első lépést e czél érdekében már megtette, a mennyiben már a f. évi állami költségvetésbe 20 új ágy felszerelésére beállította a megfelelő összeget. A járóbetegek rendelésén az év folyamán 1566 új beteg fordult meg, a kik közül 803 trachomás volt. A naponta megtartott ingyenes kezelésen átlag 60—100 beteg jelenik meg, nagyobb része trachomában szenvedő. Valamennyi helybeli, kezelésre bejáró betegről feljegyzéseket vezetünk, a melynek alapján minden hó végén tudatjuk a hatósággal, hogy az illető pontosan gyógykezeltette-e magát. Mulasztásáért nyomban felelősségre vonják s így aligha történhetik meg, hogy helybeli ragályozó trachomás, a kiről egyszer a hatóság tudomást szerzett, a gyógykezelés alól kivonhatná magát. Az elmúlt évben havonta átlag 280 trachomás beteget kezeltünk bejárólag. A kórházi felvételek száma 988 (múlt évben: 821), az ápolási napok száma 24.274 (múlt évben: 22.427), a melyből 16.240 nap esik a trachomásokra (férfiakra: 8730, nőkre: 7510» és 8034 ápolási nap az egyéb szembajokban szenvedőkre. A felvett 988 beteg között 606 a trachomás s így ez utóbbiak ápolási napjainak átlaga: 26'8, a nem trachomásoké: 18 8. Miként e számok is jelzik, munkánk nagy részét a trachoma gyógyítása veszi igénybe. Első feladatunknak tartjuk, hogy minden trachomás betegnek kötőhártyáját a maga teljességében, egész kiterjedésében megismerjük s a rajta lévő csomókat eltávolítsuk, illetve a papillaris túltengéseket megkisebbítsük. E végből a megcocainozott szemen 2 cm1 2%-os novocain-oldatot fecskendezünk a felső áthajtási redőbe. Ezen aránylag nagy mennyiségű folyadék annyira előboltosítja a conjunctivát, hogy annak minden ráncza elsimul s ekként az összes jelenlévő elváltozások pontosan láthatókká lesznek. Az ily módon kifeszített s egyszersmind érzéketlenített kötőhártyáról azután Blaskovics-féle excisiós késsel lekaparjuk a csomókat s a papillaris túltengésnek legfelső, könynyen leváló hámrétegét. A gombaszerüleg kiugró túltengéseket erélyesebb kaparással vagy metszéssel igyekezünk megkisebbíteni. Ugyanígy járunk el szükség szerint az alsó szemhéjon is. A lekaparás mindig kisebb-nagyobb vérzéssel jár s ezért utána néhány óráig tartó kötést alkalmazunk. Az eljárás lényege ugyanaz, mint a melyet id. Imre József honosított meg, a különbség csak az, hogy mi a kötőhártya láthatóvá tételére nem a horoggal való kettős kifordítást alkalmazzuk. Úgy hiszem, hogy azt a czélt, hogy a conjunctivának egy ráncza, egyetlen csomója se maradjon elrejtve, inkább szolgálja a befecskendés s a mellett ez az eljárás a beteggel szemben jóval kíméletesebb, mert úgyszólván teljesen fájdalmatlan. A csomók eltávolítására mi kizárólag az abrasiónak ezen leírt módját használjuk. A Knapp-féle mángorlóhoz egyszer sem nyúlunk, mert nagy kínokat okoz a betegnek s a mellett tökéletlen módszer; zúzza a nyákhártyát s mégsem távolít el biztosan minden csomót. Körülbelül ugyanez áll a Kuhnt-féle expressorra s a többi préselő eszközökre is. Az expressort az abrasio után csak olyankor veszszük igénybe, 40
