Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
37 nak, nem képesek keratoconust előidézni. Valószínűnek látszik tehát a veleszületett ok, a mely mellett más káros tényezők mint praedisponáló kórokok hathatnak. Ilyen értelemben nyilatkozik már Ammon és Gescheidt, a kik a veleszületett okot az embryonalis fejlődésben keresték. Valószínűbbnek látszik, hogy az extrauterinalis fejlődés valamilyen zavara szolgál a fentebb említett circulus vitiosus kiindulási pontjául. Uhthoff a keratoconus okát a corneacentrum finom, nem kimutatható elváltozásában keresi. Terson szerint a keratoconus a cornea trophoneurotikus alapon nyugvó ellágyulásán alapul. Hogy leginkább a centrális részeken jelentkezik, annak az az oka, hogy ezek legtávolabb vannak a pericornealis edényhálózattól. A megbetegedés, illetőleg a praedispositio kétségtelenül veleszületett. A keratoconus végső okára biztonsággal válaszolni nem tudunk. A keratoconusos bulbusok vizsgálata csak a kifejlődött ectasiás állapotot mutatja, nem pedig azokat a finom szövettani elváltozásokat, a melyek a pathologikus folyamat első lépcsőfokát alkotják. Irodalom. 1 Axenfeld: Zur Kenntnis der isolierten Dehiscenzen der Membrana Descemetii. Klinische Monatsbl. f. Augenli. 43. Jahrg. Bd. I. 1905. 2 Elschnig: Über den Keratoconus. Klin. Monatsbl. f. Augenli. 32. Jahrg. 1894. 3 Erdmann: Ein Beitrag zur pathologischen Anatomie des Keratoconus. Archiv f. Ophtha!m. Bd. 75. 1910. 4 Gescheidt: Cornea conica in einem Fötus von ungefähr 2 Monaten. Zeitschrift f. Ophthalm. Bd. II. Fleischer: Über eigenartige Pigmentbildung in der Cornea und Keratoconus. Münch, med. Wschrift, 1906. Bd. I. 6 Früchte: Klinische Mitteilungen über einige seltene Hornhauterkrankungen. Klin. Monatsbl. f. Augenh. Bd. XLV. 1907. 7 Hess: Experimentelles über Blitzkatarakt. Siebenter internationaler Ophthal mologen-Kongress in Heidelberg 1888. 8 Hirschberg: Zur Pathologie des Keratoconus peliucidus. Zentralblatt f. prakt. Augenh. IX. Jahrg 1885. 41 Hippel E.: Über angeborene Defektbildung der Descemetschen Membran. Klin. Monatsbl. f. Augenh. Bd. XLIV. 1906. 10 Newolha: Über die sogennanten Rupturen der Bowmannschen Membran. Klin. Monatsbl. f. Augenh. XLV1. 1908. 11 Parisotti: Le kératocőne (Congrés de la Soc. franc. d’Ophth.) Recueil d’Ophth. Jahresbericht f. Ophth. Bd. XL. 1909. 12 Peters: Weiterer Beitrag zur Kenntnis der angeborenen Defektbildung der Descemetschen Membran. Klin. Monatsbl. f. Augenh. Bd. XLVI. 1908. 13 Plaut: Über Verdickung der Hornhaut beim experimentellen und beim menschlichen Keratoconus. Klin. Monatsbl. f. Augenh. Bd. XXXV11I. 1900. 14 Ugyanaz: Über die Ursache der Blitzkeratoconus. Klin. Monatsbl. f. Augenh. Bd. XXXVIII. 1900. 16 Reis: Archiv f. Ophthalm. Bd. LX. 1905. 16 Rabinovitsch: Ein Fall von Heilung eines schnell entstandenen Keratoconus mit Hornhauttrübung. Sitz. d. ophth. Gesellschaft in Odessa. Jahresbericht f. Ophth. Bd. XXXVIII. 1907. 17 Salzmann: Über die pathologische Anatomie und die Pathologie des Keratoconus. Archiv f. Ophthalm. Bd. 67. 1908. 18 Seefelder: Über Hornhautveränderungen im kindlichen Auge infolge von Drucksteigerung. Klin. Monatsbl. f. Augenh. 43. Jahrg. Bd. I. 1905. 19 Seefelder: Über die elastischen Fasern der menschlichen Cornea. Archiv f. Ophthalm. Bd. 73. 1910. 20 Seefelder und Wolf rum: Zur Entwickelung der vorderen Kammer und des Kammerwinkels beim Menschen, v. Graefe’s Archiv. Bd. 63. 1906.
