Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
29 tartama alatt az iridectomiával a cataracta-extractiót összekössük, határozottan ellenzem, mert esetleges ilyen körülmények között bizonyosan el nem kerülhető üvegtestelőesésnél könnyen végzetes chorioidealis vérzés következhetik be“. Mint már említettük, Arit1 1884-ben figyelmeztetett a 2 szakaszban való operálásra glaucomás cataracta eseteiben, az iridectomia után szerinte legalább hat hétig várjunk az extractióval. Czermak9 is először a glaucoma ellen operált, azután extrahált glaucomával társult cataractánál. Teirien,16 Hesse1 ajánlatosnak tartja, hogy nondum matur cataractákat feltűnő sekély csarnok mellett a baj megelőzésére korán operáljunk, előrebocsátván az iridectomiát. Gyors és határozott beavatkozás szükségességét igazolja Ischreyt8 közlése, a melyben egy hónappal az utolsó vizsgálat után (a mikor a cataractás szem glaucomának semmi nyomát sem mutatta és 30 cm.-ről olvasott ujjakat) absolut glaucoma állapíttatott meg, a mely szükségessé tette az enucleatiót. Salus17 összefoglalva elénk tárja azon veszedelmeket, a melyeket a sekély csarnok és fokozott tensio mellett való direct cataracta-extractio magában rejtene és azért ezt megelőzőleg mioticumokkal csökkenteni kell a tensiót, a prágai német klinika tapasztalásai alapján közli, hogy ha mioticumokra a mellső csarnok mégis sekély maradna és a fokozott tensio nem csökkenne, sclerotomia posteriortól biztosan remélhető a tensio normalizálása és ezt szerinte akár azonnal, vagy 24 óra múlva követheti a direkt cataracta-extractio. Herbert19 8 esetében a tensioemelkedésnek eserinnel normálissá tétele után extractiót végzett iridectomiával. Egyszerű iridectomia 2 esetben rossz eredménynyel járt. Isaacs4 közölte, hogy Axenfeldnek egy betegénél tisztán medicamentosus therapiával: hónapokon keresztül alkalmazott eserin-cseppentéssel sikerült jó tensiót és mély csarnokot elérni és a cataracta a matur stádiumba jutott. Isaacs ezen eljárást védelmezi, talán helyes, ha ilyen esetekben nem operálunk azonnal, hanem conservative járunk el, mert olyan esetekben, a hol ilyen módon .sikerül a glaucomát leküzdeni, a későbbi cataracta-extractio mindenesetre kedvezőbb, mint a glaucomás roham idején. Honoráljuk Isaacs intentióit, de az azonnal való operálás és a medicamentosus kezelés mellett való bizonytalan várakozás közötti középút nyújt legtöbb előnyt. Nálunk e téren is a klinika következetes conservativ hajlama érvényesült, az azonnali (direct) extractióra nem került a sor, de majdnem minden esetben azon voltunk, hogy a mioticákkal kezelt szemen végzett iridectomia után a cataracta megérését megvárjuk. Ezek után fejtegetéseinket a következőkben vonhatjuk össze: 1. Glaucoma absolutum degenerativumhoz a lencse táplálkozási hiánya miatt cataracta consecutiva társulhat. 2. Figyelemmel kísérendő az a tény, hogy öreg egyének szemében nem ritkán fejlődik primaer glaucoma (inflammatorium, ritkábban simplex) a cataracta senilissel együtt minden kideríthető okozati összefüggés nélkül; mindkét betegség egy időben léphet fel vagy egyik megelőzheti a másikat.
