Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
23 az irist a trabeculumról elhúzni és így az elzáródást megszüntetni képes, akkor Czermak szerint prodromáról szólunk, ha pedig erre már nem képes, akkor előáll az acut glaucoma-roham. Ischreyt9 abba a helyzetbe jutott, hogy egy cataracta senilis intumescens et glaucoma secundarium-ban tönkrement bulbust mikroskopice megvizsgálhatott, az epikrizisből merített alanti sorok teljesen fedik felfogásunkat, a melyet csak klinikai tapasztalás és theoretikus okoskodás támogatott. „A cataracta senilis a lencse duzzadása és megnagyobbodása által a lencse és a szemteke elülső felének többi részlete közötti viszonyt megváltoztatta. Ezáltal az iris gyöki része a csarnokzúg szövetei és a cornea felé nyomatott és a folyadékáramlásban akadály támadt, a melyet még növelt egy másodlagos elzáródás, illetőleg összenövés. Ezen jelenségek következménye volt acut gyors megvakuláshoz vezetett glaucoma.“ Egyébként újabban a klinikán is enucleatióra került egy ilyennek vélt bulbus, a melynek mikroskopikus vizsgálata azonban régi iridocyklitist derített ki. A lencsének, mint a tensioemelkedést (secundaer glaucomát) kiváltó oknak tárgyalásait végigkövetve, a cataracta senilis intumescensnek ilyen befolyásáról tankönyvekben és nagyobb gyűjteményes munkákban sem találtunk feljegyzést. Hesse1 és Isaacs'1 is közlik ezen tapasztalásukat. Czermak9 a nagy műtéttanában így ír: „A lencse kétféleképpen okozhat belnyomás-emelkedést és pedig állományának a toksérülés után beálló duzzadása által vagy magának az egész lencserendszernek eltolódása által.“ Hess10 is csak a sérüléses hályoggal szövődhető belnyomásemelkedésről tesz említést. Fuchs11 ezt tanítja: „E lencse két módon okozhat secundaer glaucomát, luxatio által és megduzzadás által. A luxatiónak minden alakja számba jön itten ............a megduzzadást pedig így részletezi: „A lencse gyors megduzzadása sérülés vagy műtét után szintúgy képes a tensio fokozására, különösen, ha idősebb egyénekről van szó, a kiknek sclerája rigid,“ továbbá: „cataracta extractiója és secundaer cataracta discissiója után is előfordul néha nyomásemelkedés“, de, hogy a cataracta senilis intumescens ezt eredményezheti, arra nem hívja fel a figyelmünket. Ugyanezt mondhatjuk Bach L. és Peters-ről12, Axenfeld tankönyvének munkatársairól. Römer P.13 sem mond többet: „Azon kóros változásokhoz, a melyek gyakran secundaer glaucomához vezetnek, a lencse-rendszer bizonyos megbetegedései is tartoznak, mindenekelőtt a cataracta traumatica és a lencse luxatiója“, „a lencse betegségeitől feltételezett secundaer glaucomához tartozik a belnyomásemelkedés, a mely szürke hályog-, vagy utóhályogmütétek után szokott fellépni“. Schoute G. J. és Koster Gzn. W.u sem juttatnak helyet tárgyalásaikban (1909-ig) ennek a kórformának, bár az irodalmi összeállításukban leltünk idevágó adatot. (Lagrange,21 Hörbye,22 Bijlsma,23 Warschawszky2i). Legutóbb Ohm J.15 a vibratiós másságéról írván, szintén csak sérülés és műtét után beálló lencseduzzadásból eredő secundaer glaucomát említ.
