Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
19 Kimutattuk, hogy a szem legfinomabb szövetelemeire sincs káros hatással a fibrin, hogy a szem minden szövete jól tűri. A csarnokban nem okoz gyuladást, az üvegtest finom szerkezetét nem változtatja meg. A szemen levő sebeket steril módon begyógyítja, gyorsítva a granulatiót, a sebgyógyulást, a mi szemmütéteknél és szemsérüléseknél jelentőséges. Állatoknál mesterségesen előidézett retinaleválásoknál csak ezután fogjuk megkísérelni az összegyógyító hatását. Természetes, hogy még több esetben kell vizsgálni a hatást, hogy végleges ítéletet alkothassunk, a vizsgálatokat tovább fogjuk végezni és még oly irányban is, hogy fibrinkezeléskor a hegesedés hányszor gyorsabb idő alatt éri el ugyanazon fokot, mint a rendes, természetes gyógyulásnál. Beteg embereken még kevés esetben tettünk kísérletet fibrinnel. Genyes szarugyuladásoknál valószínűleg szintén ellenjavalt lesz a használata, ha általában más genyedő betegségeknél kontraindikált. Habár még kevés a klinikai megfigyelt eseteink száma, mégis érdemesnek tartom röviden felemlíteni azokat. Mindig vigyázva alkalmaztuk a fibrint, egy tiszta üvegedényből ballonnal fujtattuk vékony, finom felhőszerű poralakban a sebre és a szemhéjakat óvatosan zártuk és kötés alá tettük a szemet, így biztosítottuk a fibrin jó tapadását. Egy munkásnak tüzes fémmel égési sebet kapott az egyik szaruja. A fekély a szaru alsó felét foglalta el. A szokásos kezelésekre a seb igen lassan gyógyult és állandóan erős fájdalmai voltak a betegnek. Majd fibrinport hintettünk a szaru égett helyére és feltűnő volt, hogy a fájdalom másnapra megszűnt és a seb néhány behintésre gyorsan begyógyult. A beteg néhány hét múlva újra jelentkezett a klinikán vékony heggel a szaru első felében, kerek fekete pupillával. Egy nőnél cataracta-mütét után a sebre fibrint szórtunk, másnap az átkötésnél a szem halvány volt, a seb jól tapadt. Néhány esetben prolapsus iridisnél használtuk a fibrint, de itt semmi gyógyító hatását nem észleltük. Egy másik betegnél a bal szemen hályogextractiót végeztünk igen nehéz viszonyok között, a mennyiben ez a szem azelőtt sok mély gyuladáson ment át és körkörös hátsó synechiák mellett kellett végezni a hályogkivonást. Műtét után néhány nappal a beteg sebet repesztett és gyöngyszerű üvegtest állt ki a sebből. Nem akartuk az izgatott szemet ismételt műtétnek kitenni, de egy hétig pilocarpinozásra nem javult az állapot, ekkor a kiálló üvegtestet ollóval lecsaptuk és fibrint szórtunk helyére, másnapra tapadt a seb és többé üvegtest nem mutatkozott. Bebizonyítottuk tehát, hogy a fibrin a szemre ártalmatlan és alkalmazása tudományos alapon nyugszik. Mivel sebfertőzéseknél a fibrinképződés és antitest-képződés parallel mennek, azért lehet, hogy a fibrinnek a szemészetben sebfertőzéseknél jelentős szerepe lesz. Bergel kívánsága, hogy olyan állatokból lehessen fibrinpraeparatumot előállítani, mely állatok bizonyos infectiosus betegségek ellen, vagy sebinfectio ellen előzőleg immunizálva lettek. Egyetlenegy idegen test sem okoz oly elváltozást a szervezetben, mint a fibrin, mert a fibrin nemcsak felszívódik vagy körültokolódik, 2*
