Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-12-10 / 3-4. szám
166 1. A műtéti beavatkozás csak akkor indikált, ha ez az egyetlen lehetősége a kancsalság megszüntetésének. 2. A műtét lehetőleg úgy végzendő, hogy a szem mozgathatósága kárt ne szenvedjen. Az első szabály ellen vétenek, midőn hypermetropiás gyermekeknél a fénytörési rendellenességet nem javítják, hanem mindjárt műtétet végeznek, avagy ha az összetérítés elégtelenségénél végzik azt. A második szabály ellen vétenek, midőn olyankor végeznek tenotomiát, midőn antepositio volna szükséges. Így például paretikus izom mellett fennálló kancsalságnál a bénult izom antepositiója helyett az antagonistán végeznek tenotomiát. Ezáltal nemcsak az eredeti bénult izom irányában lesz korlátolt a szem mozgása, hanem az antagonista irányában is s így míg egy bizonyos irányban a beteg binocularisan egyet lát, ettől jobbra és balra egyszerű, illetve keresztezett kettős képek fogják zavarni. Ezen okoktól eltekintve, elég gyakoriak az oly rendellenességek melyek a szemmozgató készülék idegrészletében vannak s szintén akadályozzák a strabismus eredményes gyógyítását. Ilyen első sorban a fusiotendentia (egyesítésre való törekvés) hiánya, mely a központi idegrendszer veleszületett vagy korai gyermekkorban szerzett organikus defectusán alapszik, mely egyrészt főoka a kancsalságnak, másrészt akadályozója gyakran a correctiónak. Ez utóbbi előfordul olyankor, midőn az azelőtt kancsalító szemen, — melynél a kép a retina oly peripherikus részére esett, hogy azt könnyen kizárhatta a látásból — a cosmetikus javítás után már majdnem — a másik szemmel — azonos retinarészre esik a kép, úgy hogy e szemet a látásból kizárni nem lehet; de a két kép összeolvasztására irányuló törekvés a fusiohiány miatt eredménytelen lesz, s így kettős képek fogják zavarni a beteget. Gyakoriak továbbá a functionalis neurosisok a fusiotendentiában. Ez gyakran társul hysteriás vagy neurastheniás tünetekhez. Más esetben abnormis impulsus van az oculomotorius területében. — Subjectiv panaszokból nem mindig következtethetni muscularis asthenopiára; minél kisebb a kancsalsági szög, mennél feltűnőbb az aránytalanság ez és a subjectiv panaszok között, annál inkább meggondolandó az operativ beavatkozás. Általában véve a szerző azt tartja, hogy tulajdonképpen egy kancsalsági esetet sem szabad egyszeri vizsgálat után operálni; többszöri vizsgálat képes csak felfedni a typikus alaktól való eltéréseket, mint a milyenek például a kancsalsági szög változékonysága, a beteg physikus vagy psychikus állapota szerinti változása stb. Waldmann. A diagnostikai tuberculin-injectio local-reactiójának egy sajátságos alakjáról ír Tobias (Kiin. Monatsbl. f. Aug. 1911. XII. Bd.), mely eltér az eddig észlelt local-reactióktól (ciliaris injectio, a szövetek serosus átivódása s ennek következményei, régi scleritises területek kiújulása, iritis, praecipitatumok szaporodása, üvegtesti borusság stb.). E reactio a cornea parenchymájában jelentkezik nagyszámú miliaris, pontszerű infiltratum alakjában, mely igen hasonlít a keratitis profunda képéhez. Ezen infiltratumra jellemző a nagy száma, pontszerű alakja, a cornea parenchymájának különböző rétegében való elhelyezkedése, erek hiánya s végül, hogy fekélyképződéshez nem vezet. Tobias e képet a
