Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
136 Erről a magyar szemorvosok egyesületének 1907. évi közgyűlése meg volt győződve és kebeléből egy háromtagú vakságügyi bizottságot küldött ki, melynek feladatává tette, hogy találjon módot a legközelebbi népszámlálás alkalmával azt az anyagot gyűjteni, mely egy lehetőleg kifogástalan vaksági statistika kidolgozására szükséges. Igen nevezetes, hogy ugyanabban az esztendőben, de nehány hónappal későbben, ugyanilyen irányú, de sokkal nagyobb mérvű mozgalom indult meg a külföldön oly férfiúk körében, kik hivatásuknál fogva a vakság nyomorát úgyszólván a túlsó partról szemlélik. A vakok tanítóinak 1907. évi XII. nemzetközi congressusának egy egyöntetű vakok statistikának tervezete lett előterjesztve, melynek behatóbb kidolgozására és érvényrejuttatására egy nemzetközi bizottság lett alakítva. Ezen bizottsághoz, mely az egyes államokat képviselő, egy szemorvos, egy vakok tanítója és egy statistikai hivatal meghatalmazottjából képezett albizottságokból áll, Magyarország részéről egyelőre az országos vakok intézetének igazgatója és egyesületünk vakságügyi bizottságának elnöke tartozik. Erről a vakságügyi bizottság egyesületünk tavalyi közgyűlésén jelentést tett és egyszersmind azokat a nemzetközi bizottság által megvitatás tárgyává elfogadott kérdőíveket terjesztette elő, melyek az 1910. évi általános népszámlálás alkalmával a kívánt anyag gyűjtésére szolgáljanak. A közgyűlés azonban nem bocsátkozott ezen fontos és közérdekű kérdés megvitatásába; és így a vakságügyi bizottság, a körülmények sürgősségére való tekintettel, kénytelen volt, bizonyos mértékben önállóan eljárni. Erről a következőkben számol be. A vakságügyi bizottság elvből nem zárkózhatott az egyöntetű nemzetközi eljárás eszméje elől, és beható megfontolás alapján feladatának tekintette, a nemzetközi bizottság által 1908 október hó 7.-én tartott bezáró tanácskozásában véglegesen elfogadott kérdőíveket, a központi statistikai hivatal útján a magas kormánynak az 1910. évi általános népszámlálásban való érvényrejuttatásra javaslatba hozni. Ez a következő felirat kíséretében történt: Méltóságos Vargha Gyula ministeri tanácsos úrnak, a magy. kir. Központi Statistikai Hivatal Igazgatójának. Méltóságos Urunk! Alólirottak, mint a Magyarországi szemorvosok egyesülete által kiküldött vakságügyi bizottság tagjai, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Méltóságodhoz, méltóztassék lépéseket tenni az iránt, hogy az 1910-ben tartandó országos népszámlálás alkalmával a vakságban szenvedő lakosok összeírásakor olyan statistikai adatok gyüjtessenek, a melyek alkalmasak arra, hogy belőlük Magyarország vakjainak számáról és főképpen a vakság okairól tiszta képek legyenek nyerhetők. Ezen kérésünkkel Méltóságodhoz egyesületünk megbízásából fordulunk; tagtársaink velünk együtt hivatásuknál fogva legközelebbről látják azon testi és lelki szenvedésekkel súlyosított nyomort, melyben hazánknak vaksággal sújtott lakosai sínylődnek. Egyesületünk feladatáig tűzte ki, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fog a vakság ellen; a küzdelem czélja, elhárítani azon megvakulásokat, a melyek elháríthatok. Ezen törekvés sikerességének első alapfeltétele, hogy megismerjük egyrészt a gyógyítható vakságban szenvedőknek számát, másrészt tudomást szerezhessünk azon betegségekről és egyéb tényezőkről, melyek az ország
