Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
20 ismert immuntestekkel (komplement, amboceptor, agglutinin) és azt sem tudjuk még, hogy a phagocytosis és immunizálás azonos-e. Az opsoninnak a vérben való kimutatása könnyű; két részből áll a kísérlet: 1. a vizsgáló összekever mikroorganismust, leukocytát és fiziológiai konyhasóoldatot; 2. a második keverék áll mikroorganismusból, leukocvtából és vérserumból. E kétfajta keveréket thermostatban hagyja egy ideig s vizsgálatkor azt találja, hogy a második keverékben erősebb phagocytosis áll be. Stock gümös szembajok alkalmával határozta meg az opsonin-indexet; vizsgálataira, bakteriumemulsiót használt. Két kérdést állít fel, melyek alapján vizsgálatait végzi. 1. Szükséges-e az opsonin-indexet meghatározni, ha gyógyító czélból tuberculint adunk, jobb eredményhez jutunk-e igy, mint egyszerű klinikai megfigyelés alapján ? 2. Lehet-e az opsonin-indexből következtetni, hogy valamely szembaj gümös természetű-e vagy nem'? Tehát Stock azt vizsgálja, hogy az opsoninhatározó módszer használható-e a szem gümőkórsága esetében ? Wright vizsgálatai azt mutatták, hogy a tuberculin befecskendése után egy rövid negativ fázis áll be, mely alatt a beteg általános rosszullétröl panaszkodik ; ha ezen időszak alatt újra adunk tuberculint, akkor az indexet még lejebb nyomjuk és ártunk a betegnek ; tehát Wright szerint ritkán és kis adag tuberculint kell adni, hogy a negativ fázisban való adagolást kikerüljük. Szerző néhány esetről görbét vett fel azon czélból, hogy meggyőződjék, hogy a szem gümös bajaira is vonatkoznak-e Wright eredményei. 0 arra a meggyőződésre jut, hogy a tuberculindozisok a szem gümös bajaira nem hatnak gyógyítólag; azt ajánlja, hogy csak a hőmérsék ellenőrzése és a beteg általános közérzete legyen mérték a tuberculin adagolásában és nem az opsoninindex meghatározása, mely utóbbi időrabló és a therapiára semmi előnyöset nem biztosít. Stock is azon nézetet vallja, mint Baumgarten és mások, hogy fokozott phagocytosis és gyógyulás nem azonosak, hogy a phagocyták talán csak az elhalt csírákat pusztítják el, vagy a testet a szétesett baktériumok mérgétől védik meg. Az erősebb vagy gyengébb phagocytosis még nem is biztos indicator, ezért a tuberculin adagolásában a beteg általános közérzete legyen a mérték a klinikus előtt. Ha tuberculin után láz lép fel, ez a körülmény még nem igazolja a szembaj giimős természetét, mert a szervezetben máshol is lehet gócz, csak a helyi reagálás igazoló, mely azonban nem mindig lép fel. Ezért Stock a szemgolyónak közvetlen (pl. dioninnal való) izgatása után vizsgálja az opsoninhatást. Ily izgatás után a szemből valószínűleg bizonyos ható anyagok jutnak az általános vérkeringésbe, melyek az opsoninindexet megváltoztathatják. Beteg szemet Stock dioninbecseppentéssel izgatott és az index erősen ingadozott, ha a szembaj gümös természetű volt, míg ellenben, ha a szembaj nem volt olyan eredetű, akkor az indexben jelentékeny ingadozás nem állott be. Tehát a szem izgatásakor opsonin jut a test többi részébe. Nem lehetetlen, hogy a dionin és a kötőhártya alá tett befecskendés hatása is úgy jő létre, hogy ezek befolyása alatt a szervezet inkább képez antitesteket. Befejezésképpen szerző a következő meggyőződésre jut. Ritkán alkalmazott, kisebb tuberculinadagok után az opsoninindex emelkedik, ez azonban nem bizonyítja, hogy a betegségre jó hatást tettünk. Ilyen kis adagok után a gyógyulás nem halad, nagyobb adagok után a klinikai kép jobb. Az opsoninindex emelkedése nem egyenlő a gyógyulással, ezért a tuberculinkúra alatt szükségtelen az opsoninindexxel való ellenőrzés. Wright azon vizsgálata is igaznak bizonyult, hogy az opsoninindex a beteg góczból is befolyásolható, ha azt izgatjuk.
