Szemészet, 1909 (46. évfolyam, 1-4. szám)
1909-03-28 / 1-2. szám
Ezen anamnesis és a lelet jól összeegyeztethető. Bizonyos, hogy a jelenlegi sérülés csak egy tompa ütés következtében támadt zúzódás, a mely a keratitis striata, chemosis et suffusio conjunctivae alakjában jelentkezett, míg a többi elváltozások a 42 éve elszenvedett, a ciliáris tájon történt sérülésnek a nyomai. Hogy az idegen test a szárú mellett látható kötőhártyai behúzódás helyén fúródhatott 42 évvel ezelőtt a szembe, bizonyítja az is, hogy 4 nappal később a mágnes-kisérlet után egy kis kplesnyi kerületű, a kötő- és ínhártyából keveset kiemelkedő, közepén sárgás-vörhenyesnek látszó csomócska lett észlelhető a kötőhártyai behúzódás belső-felső széle mellett közvetlenül. A fájdalom ekkorra már csak jelentéktelen fokban volt meg s miután a beteg műtétbe nem akart beleegyezni, azon nagyon érthető okoskodás alapján, hogy ha neki 42 évig nem csinált bajt az a vasdarabka, akkor már ezután sem fog, elbocsáttatott javult állapotban a kellő utasítások kíséretében. Ezen eset tanulsága szerint még a ciliáris tájon támadt súlyos sérülés, sőt idegen 'test beékelődése is a másik szemre nézve kár nélkül megtörténhet, s így ott. a hol a beteg szem előtt maradhat, indokolt a konservativ eljárás alkalmazása. Parmaud-íéle kötőhártyagyula<lás esete. Közli: Vajda Géza dr., miskolczi szemorvos. Parinaud 1889-ben közölt 3 esetet, melyek jellegzetessége abban állott, hogy egyoldali heveny kötőhártyagyuladást mirigy-genyedós kisért, és hogy a kötőhártyagyuladás állatoktól eredő fertőzésből számlázottnak látszott. Azóta mind több és több eset közöltetik, s talán nem lesz olyan ritka, mint a milyennek Bernheimer állítja, a ki 50,000 szembetegre számít egy Parinaud-féle megbetegedést. A megbetegedés kór- és tünettanában magyar szerzőknek köszönhetünk becses adatokat, % A leglényegesebb tüneteket már Parinaud megállapította, a ki szerint a kötőhártyagyuladás ragályos természete nyilvánvaló és a megbetegedett kötőhártya trachomásnak látszik azon vörhenyes és sárgás növedékek következtében, melyek kezdetben áttetszők, később azonban átlátszatlanokká válnak. Ezen húsos sarjadzások mellett kisebb, sárga színű, gümőkóroshoz hasonló sarjadzások is szoktak jelen lenni. Ugyancsak ő állapította meg, hogy a praeauriculáris mirigy hamar gyuladásha jön, sőt a nyaki mirigyek is megbetegedhetnek ; hogy úgy a kötőhártya, mint a mirigyek gyuladása kevés fájdalommal jár hogy a baj pár hónap alatt önmagától is meggyógyulhat, hegek hátrahagyása nélkül; továbbá, hogy a szemhéjak duzzadtabbak és keményebbek; hogy a szarúhártya a megbetegedésre hajlammal nem bir; hogy a láz csekély fokú és szabálytalan szokott lenni. Ezen tünettan kiegészítését Hoor-nak köszönhetjük, a ki szerint a baj legtöbbnyire csak egy oldalra szorítkozik, s többnyire a jobb oldalra ; továbbá többnyire férfiak s inkább a fiatalabb korban betegszenek meg. A górcsövileg észlelhető elváltozások szintén jellegzetesek. Az elváltozások lényege a kötőhártya alatt levő szövetben mutatkozó sejtelhalásban áll, a mihez a mélyebben fekvő szöveteknek idült gyuladása társul. Scholtz-nak egy, a würzburgi' klinikán észlelt esetében sikerült úgy a kötőhártyai váladékban, mint a kötőhártya csomóiban, sőt a könytömlő és az.
