Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-02-16 / 1. szám
95 alkalmazni. Ha helyi vagy általános reactio mellett kicsiny, szürke lepedőkkel borított csomócskák vagy megvastagodások vannak jelen a kis iriskörben, úgy Stock az iritist kétségtelenül tuberculotiknsnak tartja. Ezen csomócskákat bizonyos mértékig jellegzeteseknek kell tekinteni és többször kell utánuk binoeuláris lupéval kutatni. (Graefe’s Arch. f. Ophth. LXVI. k. 1.) V. Über die pathologisch-anatomischen Veränderungen der Blutgefässe des Augapfels bei Syphilis. Michel egy 38 éves egyénnél nagyfokú belnyomás-emelkedés és a cornea valamint az üvegtest nagyfokú zavarodottsága mellett kiterjedt syphilitikus elváltozásokat talált a szem véredényein. Különösen az iris, az artéria és a vena centralis retinae véredényfalzata volt megbetegedve a környező szövetnek részben diffus, részben körülirt kissejtü infiltratioja mellett. Igen feltűnő, hogy ezen elváltozások majdnem kizárólag az adventitiát és az intimát illették, míg a media érintetlen maradt. Ilyenszerű elváltozások Michel szerint a szem syphilitikus véredényfalzatmegbetegedéseire különösen jellegzetesek. (Zeitschr. f. Augenh. 1907. okt. XVIII. 4. f.) V. La morve oculaire. Recherches experimentales sur le cobny. Dufmir az irodalomból kilencz oly esetet gyűjtött össze, a melyekben malleusban megbetegedett emberek szemein is voltak kóros elváltozások (csomók és fekélyek a kötöhártyán, egy esetben a szemiireg beszűrödése). Dufour-nak tengerimalaczokon végzett kísérletei kiderítették, hogy a malleus baktériuma a kötöhártyára juttatva az állatot a legtöbb esetben megfertőzi, de lokális tünetek, (conjunctivitis, cornea és szemhéj-fekélyek) csak akkor támadnak, ha a kísérlethez felhasznált bakteriumtenyészet igen virulens volt. Ezen kísérleti eredményekből kitűnvén, hogy a takonykor baktériuma a kötőhártya útján is — vagy directe. vagy az orr nyálkahártyáján át bejuthat a szervezetbe, igen szükséges, hogy a beteg állatok körül foglalatoskodó emberek saját érdekükben a legnagyobb óvatossággal járjanak el. (Annales d’ocul., 138, k. SI. 1.) Über temporäre Myopie. Schick egy beteget észlelt, a kinek szemein 10 nap óta fennálló erős hasmenés alatt négy dioptriás myopia támadt. A rövidlátóság atropinbeesepegtetés mellett is fennállott, úgy hogy az első vizsgálat alkalmával a beteg azon bemondása, hogy négy nappal azelőtt még kitűnően látott a távolba, egyáltalában nem volt valószínűnek tartható. Körülbelül nyolcz nappal ezután a beteg újabb jelentkezésekor a myopia helyett emmetropia volt konstatálható. Schick ezen esetet úgy magyarázza, hogy miként a diabetikus látási zavaroknál, úgy itt is nedvveszteséggel járó anyagcserezavarok támadnak, a melyeknek következtében a lencsének görbiilési viszonyai megváltoznak. (Kiin. Monatsbl. f. Aug., XLV. évf. julius.) V. Sérülések. Über Steinsplitter der Iris. S. Cirincione részben 3 esete kapcsán, részben kísérleti utón azon következtetéshez jutott, hogy a szarúhártván kérészről az irisbe nyomult kőszilánkok az egészséges szemen könnyű és múló zavatokat okoznak csupán, a. melyek eltűnnek és az idegen test a szemben hosszú időn keresztül minden baj nélkül benn maradhat. Ha azonban valamely diathesis folytán (lues, tbc., rheuma) a szervezet ellenállóképessége csökken, súlyos, genyes