Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-02-16 / 1. szám
69 IV. Él-hártya bajai ... ......................... 1905 10 1906 14 1907 14 V. Sclera „ .................. ... ... 8 11 12 VI. Glaukoma ... ..................................... 38 35 42 VII. Ideghártya és látóideg ... ... ... 48 94 96 VIII. Lencse bajai... .. ... ............... 82 138 192 IX. Üvegtest „................................ ... 8 6 11 X. Szemgolyó bajai... .......................... 15 19 34 XI. Izmok „ ... ... ... ... ... 9 30 24 XII. Fénytörés és alkalm. bajai......... ... 68 77 104 XIII. Könyszervek bajai. ... ... ... ... 4 12 15 XIV. Szemgödör ., ... ................. 5 2 4 XV. Szemhéjak „ 61 66 65 V. A szemkórház egyik hivatalos feladata azon orvosrendöri szemvizsgálatok végzése is, melyek azonos felfogással és szakértelemmel való teljesítésének oly nagy jelentősége van a trachoma elleni eljárásban. Ez tulajdonképen a városi kerületi orvosok feladata, de 1894 óta fokozódó mértékben, utóbbi években teljesen a szemkórház vette át az ügy érdekében, épen úgy mint az összes trachomások kezelését. A három utolsó év alatt megvizsgált cselédek, munkások, iparosok, hazatért katonák stb. számát és a köztük tracliomásnak találtakét ez az összeállítás mutatja. 1905- ben vizsgáltak száma: 1691; köztük trach.: 19 1906- ban „ „ 0000; „ „ 00 1907- ben „ „ 2029: „ „ 19 Ha megemlítem, hogy a betegnek talált egyének közt több olyan volt minden évben, kinek trachomája előbbi időből ismeretes volt (pl. múlt évben 9 gyermeké, kik a városi árvaházba való felvétel alkalmából jöttek vizsgálatra) látni való, hogy a vizsgálat alá eső nép csoport tagjai közt a trachomások aránya most csak O ő°/o ot tesz. Nem hallgathatom el azt a tapasztalatot sem, hogy úgy járó betegeink, mint vizsgáltjaink közt a trachomások egy része vidéki volt, tehát a helybeliek számára ezekből még kedvezőbb következtetést tehetünk. Ma a trachomások törzskönyvében mintegy 200 helybeli lakos van bejegyezve (sőt ezek egy része is meg van gyógyulva, de elmaradt s még nem volt kivezethető), tehát a 62,000 lakosnak 0'3°/o-a. Az Erzsébet-szemkórház sorsa (mely, ha nem sok embert érdekel is, nincs minden érdekesség nélkül) ez év folyamán nagy fordulaton megy át; a város általános kórháza, épen a szemkórház szomszédjában, új épületbe költözik s a vele egyesítendő szemkórházzal közkórházzá alakul. A szemkórház, mint 60 ágyas osztály, ennek kötelékében tovább él, a közös igazgatásból sok hasznot lát, de egyszersmind bezárja a maga önálló pályafutását. Ez a változás meghagyja az eszmét, mely ezt a szak-kórházat létrehozta és elsepri az embert, ki az eszmét szolgálta ; nem mindenütt volna ez természetes, de nálunk — hazánkban és épen az Alföldön — egészen érthető és megnyugtató. Mindenesetre megnyugtató akkor, ha elgondoljuk, hogy a szomszédban Szegeden ez évben megnyiló országos szemkórház sokkal nagyobb anyagi veszélynek tette volna ki a magában álló szemkórházat, mint a jövendőbeli kórházi osztályt, mely akkor is fennállhat, ha jelentősége tisztán helyi érdekű intézetére fog összezsugorodni. Talán nem megyek nagyon messze a következtetésben, ha ebben azt a tanulságot látom, hogy a forgalmilag jelentéktelen városokban jobb nem alapítani kezdeményező, helyi igényeken felül emelkedő czélzattal sem kórházat, sem más intézetet.
