Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-02-16 / 1. szám
54 eredményt kapott. 45 egészséges embert is megvizsgált, ezek közül csak egyszer látott positiv reactiót. Nagyobb számú beteganyagot vizsgált Carlos Mainini is. 12 nyilván tuberculoticus (köpetben Koch bacillus) beteg közül csak egyszer volt negativ a reactio. Ez eset egy már igen kachectikus beteget illetett, kinél a Pirquet-féle cutan-reactio is negativ eredményű volt. Wiens és Günther 50 megvizsgált betegükről adnak számot. Tizenkettőt ezek közül a Calmette ajánlotta l°/o-os tuberculinnal oltottak, minthogy azonban az eseteik némelyikében a reactio igen erős volt, az oldat erősségét 1 2° o-osra redukálták s a többinél (tehát 38 betegnél) ezen oldatot alkalmazták. Az esetek a következők voltak. 33 egyénnél a tuberculosis klinice biztosan ki volt zárható ; ezek közül hétnél beállt az ophthalmoreactio (3 esetben igen erős volt). Hat tuberculosisra gyanús esete közül háromszor észleltek typikus reactiót. 11 biztos tuberculotikus eset közül ötször volt negativ az instillatio. Carl Klieneberger a megvizsgált eseteit két főcsoportba osztja. Voltak olyanok, kiknek szemébe egyszer, s voltak olyanok, kiknek ugyanazon szemébe ismételve cseppentett tuberculint. 17 oly betegnél, kiknél a köpetvizsgálat megerősítette a tuberculosis diagnosisát, egyszeri becseppentésre 7 eset volt negativ, két betegnél pedig a reactio igen enyhe volt: a caruncula alig észrevehetőig vörösödött ki. Többszöri instillatiót ugyanazon szembe —miután az első becseppentés negativ eredménynyel járt — 61 egyénnél végzett ; 9 klinice is már biztos tuberculosus betegnél az ophthalmoreactio typikus tünetek mellett jelentkezett; tí tuberculosisra gyanús beteg közül csak kettő adta a Calmette-reactiót; 46 oly egyén közül, kiknél a glimökór klinice kizárható volt, 36 (78°/o) reagált. Meg kell emlékeznem E. Franké vizsgálatairól, ki 24 szembeteget vizsgált meg. Hat betegnél kifejezett tuberculotikus, illetve scrophulotikus szembaj volt jelen ; ezeknél az ophthalmoreactio kivétel nélkül igen kifejezett volt. A többi 18 közül négynél látott még positiv reactiót s pedig egy chorioiditis recensnél, egy iritis serosánál, egy keratitis parenchymatosánál és egy gyógyult sérültnél. Ez esetek egyikénél sem lehetett — pontos vizsgálat daczára -— a szervezetben tuberculotikus megbetegedést kimutatni. Felemlítem Brons-nak a napokban megjelent munkáját is, melyben 36 szembeteg vizsgálatáról ad számot. 24 ezek közül tuberculosisra gyanús illetve biztos szembetegségben szenvedett. Az ophthalmoreactio kilenczszer volt positiv (a párhuzamosan végzett subcutan tuberculin próbainjectio 14 esetben volt positiv). A magyar szerzők közül Hirschler 123 esetben alkalmazta az ophthalmoreaetiót. Tuberculosisra biztos eseteinek száma 52 volt, kik közül 59 reagált. (A negativ esetek egyike egy igen előrehaladott stádiumban levő tbc-s volt.) Tuberculosisra nem gyanús 30 eset közül a szemreactio 26-szor volt negativ, 4-ben volt positiv. Egyike e positiv eseteknek egy appendicitis tüneteiben szenvedőt illetett. A positiv Calmette reactiora támaszkodva operáltatta meg a beteget. A sajtos massával telt appendix resecáltatott, a kórszövettani lelet a tuberculosis-diagnosis helyességét bebizonyította. Sebészi tuberculosisnak 24 esete közül 19-nél kapott kifejezett ophthalmoreactiót. Morelli Gusztáv (az I. sz. belklinikán) 286 esetben használta a Calmette-reactiót. A klinikailag kimutatható L18 tuberculotikus beteg közül százszor kapott positiv reactiót. A tbc. ra gyanús 60 beteg közül a reactio positiv volt 28 esetben. Gümökórra nem gyanús 94 eset közül 13-nál volt positiv a szemreactio.
