Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)

1908-02-16 / 1. szám

46

A neuritises

1000 ugyanolyan korú

betegek között

szembetegre esett

volt:

neuritisben szenvedő :

30-35

éves .

. . . 17

13

36-40

7?

. . . 36

30

41—45

77

. . . 61

50

46—50

77

... 67

62

51—55

77

. . . 59

67

56—60

77

... 52

71

61—65

77

. . . 30

45

66—70

77

. . . 5

8

71-75

77

... 6

32

76 — 80

... 3

25

— OU „ ... . O Zí)

Az adatokból tehát azt látjuk, hogy a megbetegedés veszélye a 30. életévtől kezdve fokozatosan növekszik és maximumát az 56—60-ik életévek között éri el. A külföldi statistikákban ilyen irányú számítások nincsenek, de nincs okunk rá feltenni, hogy ott a viszonyok e tekintetben mások lennének, mint nálunk.

Tankönyvekben többnyire az olvasható, hogy a dohány- és alkoholneuritistöl megtámadott egyének látásélessége leggyakrabban a rendesnek Vio része szokott lenni. Tudvalevő, hogy a legtöbb esetben a két szem látása egyaránt romlik; figyelembe kell azonban vennünk azon — tapasztalataim szerint nem kis számú eseteket is, a melyekben a két szem látásélessége között jelentékenyebb (1 látáspróba-sornál többet kitevő) különbségek vannak. A mi betegeinknek 12°/o-ánál a két szem látásélessége között 2 sornyi, 14%-ánál pedig még nagyobb különbség volt. Ha már most a két, esetleg különböző látásélességü szem látását külön külön veszsziik tekintetbe, akkor a következő eredményeket nyerjük:

5/s—5/r V. volt .

6/l0—-5/l5 „ „ .

»'20 — 5/30 „ „ .

VSO—5/70 „ „ .

4 — 3 m. ujolvasás 2—1 m. „

V* m. aluli

A jobban látó szemnek figyelembevételével a betegeknek 2,ü°,'o-ánál 23'5%-ánál 32'3aloánál . 22‘6°/o-ánál

lT4°/o-ánál 7'0°/o-ánál 0'2°o-ánál

A rosszabbul látó szemnek figyelembevételével a betegeknek T6°/o ánál 14'3°/o-ánál 25'7°/o-ánál 27’ 6°lo-ánáI 10'7°/o-ánál 15'7%-ánál 4'2°/o-ánál

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a látásélesség a kevésbé megtámadott szemeket véve alapul az esetek legnagyobb részében a rendesnek — '/o-ára, az erősebben megtámadott szemeket tekintve pedig a rendesnek Vio—Vw-ére romlik le.

A két szem látásélessége közötti kisebb-nagyobb különbségek előfordulnak úgy az aránylag még igen jól látó betegeknél mint pedig olyanoknál, a kiknek látása már erősen megromlott. Ezen viszonyoknak feltüntetésére készült (de itt helyszűke miatt nem reprodukálható) diagramm nagyjából megegyezik a Bräuchli által közölt ábrával. Természetesen nem téveszthetjük szem elöl azon lehetőséget, hogy a szemek látása közti különbség egyikmásik esetben már a betegség előtt is meglehetett, például egy veleszületett egyoldalú amblyopia folytán.

A neuritis retrobulbaris kórképéhez tartozó scotomák felől az ambulan-